Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 9 (329. szám) - Dr. Sepsey Tamás (MDF) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Mi az indoka, hogy egy volt SZDSZ-es képviselő emlékére kitüntető címet alapít ön?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3902 Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni államtitkár urat: mi indította a miniszter urat arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége egyik alapító tagjának, négy éven keresztül országgyűlési képviselőjének emlékére kitüntető címet alapítson? Nem kívánom kétségbe vonni egykori képviselő társunk emberi nagyságát. Ezt a címet ugyanis azoknak lehet adományozni, akik életpályájukkal tevőlegesen kifejezésre juttatták az emberi jogok szabad érvényesülése melletti elkötelezettségüket. De én úgy érzem, akár a jelenlegi Országgyűlés egyik, sajnos néhai képviselőjét tekintve - nevezetesen Tóth Pál képviselőtársunkra gondolok , róla ugyanilyen méltósággal el lehetett volna ezt a díjat nevezni. Az ő életpályája legalább olyan mértékű elkötelezettséget fejezett ki, élete során olyan tevékenységet fejt ett ki az emberi jogok érvényesülése érdekében, mint egy másik, egy szabaddemokrata egykori képviselőtársunk. Ezért szeretném kérni most a nyilvánosság előtt, hogy államtitkár úr higgadtan mondja el, miért kellett ezt a kitüntető címet egy névhez kötni. És arra kérném önt, hogy szokásától eltérően próbáljon meg higgadtan és mértéktartóan válaszolni. (Dr. Trombitás Zoltán: Nem fog menni! - Szórványos derültség az ellenzéki pártok soraiban.) Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK ( dr. Áder János) : Megadom a szót Szabó Zoltán államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ön is említette volt, a miniszter 1996. VI. hó 28án kelt re ndeletével alapította meg a "Pro Humanitate et Libertate" kitüntető címet. Tette ezt azért, mert erre az 1991. évi XXXI. törvény felhatalmazta, és azért, mert úgy gondolta, hogy egy szabad és demokratikus országban az emberi jogok melletti kiállás elismeré sére nem árt, ha van egy díj, különösen egy olyan országban, amely a szabadságát és az emberi jogokat nem olyan régen nyerte vissza. Ennek a díjnak az adományozására egy kuratórium tesz javaslatot; a kuratóriumnak haláláig tagja volt Solt Otília egykori ké pviselőtársunk is. Az ő halála után a kuratórium azzal a kéréssel fordult miniszter úrhoz, hogy a díj nevében is örökíttessék meg egykori kurátortársuk, Solt Otília neve, tehát a díj hadd vegye fel Solt Otília nevét. Miniszter úr ennek a kérésnek adott hel yt az ön által is idézett 34/1997es rendelettel, amely szóról szóra való megismétlése a korábbi rendeletnek, azzal a különbséggel, hogy a díj elnevezése az "in memoriam Solt Otília" szavakkal egészül ki. Ez a dolog hiteles története. Úgy gondolom, Solt Ot ília egykori képviselőtársunknak az emberi jogok és ezen belül a szociális jogok érvényesüléséért való kiállása - kiállása akkor is, amikor ezért "a szocializmusban nem létezik szegénység" szlogenjét hirdető pártállam őt állásvesztéssel sújtotta - példamut ató. Azt, hogy az ő életművét valamilyen módon kontrakarírozva Tóth Pál egykori képviselőtársunk életművével hasonlítsa össze, azt pedig szocialista képviselőként is visszautasítom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Viszontválaszra megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha ön vissza akarja utasítani, hogy én méltattam egykori szocialista képviselőtársam emberi nagyságát, akkor úgy látszik, önnek alapvető erkölcsi problémái vannak. Én itt, az ország nyilvánossága előtt javaslom - miniszter úrnak tessék átadni , egészítse ki ennek a díjnak a címét úgy, hogy "in memoriam Solt Otília és Tóth Pál". S ebben az esetben úgy érzem, eleget tudunk tenni bizonyos erkölcsi kötelezettségeknek.
