Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 9 (329. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3874 amelyet nagyon is érzékelhető módon Szentkuti Káro ly is kifejtett a szabaddemokraták részéről, Balsay István a Fidesz részéről, és amelyhez én is kénytelen vagyok kapcsolódni egy kissé határozottabb megfogalmazással, mert én nemcsak a területvédelmi pénzeket féltem, hanem már egyenesen a korrupció bevonul ását és megjelenését látom a területfejlesztés területén. És úgy gondolom, hogy nem véletlen az a tény sem, hogy ehhez az előterjesztéshez éppúgy hiába fogjuk keresni az 1987. évi XI. törvény alapján a kormányzat által kötelezően előterjesztendő hatásvizsg álatot, mert ez a hatásvizsgálat most sem szerepel az iratok mellett. Nyilvánvalóan azért, mert utánam az özönvíz alapon gondolkodik a kormány. Ha nincs hatásvizsgálat, akkor nem lehet a törvény meghozatala előtt a hatásvizsgálat alapján rámutatni arra, ho gy ezt a törvényt nem lehet elfogadni. De úgy gondolom, hogy akkor, amikor a területfejlesztési koncepcióról szólunk, akkor nem hallgatható el az a tény sem, hogy amellett, hogy itt semmiféle koncepciót nem találhatunk, hanem egy szánalmas és az esetek töb bségében megvalósíthatatlan kívánságlistát, mely kívánságlistánál még azt a fáradságot sem vette magának az előterjesztő miniszter úr, hogy kiszúrja az anyagból, hogy melyek a kívánságlistából azok az adatok, amelyek mondjuk az 1960as kormányhatározatokba n is szerepelnek. (10.50) De a miniszter úr ezt is, mint valami újdonságot terjeszti elő! Persze, az előbb idézett mondatot is megtalálhatná bármelyik Trianon utáni tankönyvben, tudniillik ezek a gondolatok akkor jelentek meg, úgy látszik, sajnálatos módon a kormány tagjai nem jártak iskolába, hogy ezt nem vették észre. Na kérem, ha ezeket a tényeket összevetjük azzal a valós helyzettel, hogy 1995 decemberében, amikor privatizációs többletbevételhez jutott az ország, a Független Kisgazdapárt milyen előterje sztésekkel élt, és azokat miért utasította el a kormánytöbbség és azok a mai számokkal összevetve milyen valós helyzetet jelentenek, akkor hadd utaljak arra, hogy ezekből az adatokból is megállapítható, hogy a Független Kisgazdapártnak azt a koncepcióját, miszerint a többletbevételeket nem adósságtörlesztésre, hanem gazdaságfejlesztésre, a gazdaság és a versenyképesség javításához szükséges feltételek megteremtésére kell fordítani, bizony el kellett volna fogadni. Azt hiszem, minden koncepciónál többet jele ntett volna, ha a kisgazda indítványt elfogadva az országhatárig felépítették volna az M3as autópályát. Mi rámutattunk arra, hogy a privatizációs többletbevételekből ez hogy érhető el, és a Kisgazdapárt álláspontja szerint ingyenes autópályaként kellett v olna üzemeltetni az M3as autópályát is, meg a többi autópályát is (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: A kisgazda képviselők fizetéséből.) , hiszen egyértelműen káros az országra nézve az a koncepció, amelyet a kormányzat a koncessziós autópályákkal úgy valós ít meg, hogy egyes, rendkívül szegény térségeket szinte hermetikusan elzár az ország középpontjától vagy a nyugati régióktól. A Független Kisgazdapárt javaslata az M3as autópálya gyors ütemű megépítésével a területrendezés és területfejlesztés egyik legfo ntosabb feladatát célozta meg. ÉszakkeletMagyarország válságrégióját csak az M3as autópálya megépítésével és ingyenes használatával lehet a fejlődés útjára terelni. A koncepció összes többi megállapítása minden alapot nélkülöz: ha nincs út, nincs fejlődé s, nincs fejlesztési lehetőség. Ez ugyanis feltétele az ipar e körzetbe való településének, a mezőgazdasági termékek hazai és nemzetközi piacokra való eljuttatásának és a régió páratlanul gazdag idegenforgalmi adottságai kihasználásának. Hasonló javaslatot tett a Független Kisgazdapárt az M5ös autópálya továbbépítésére és egy leágazó, az ország délkeleti térségét átszelő autópályaszakasz kialakítására. Elképesztő, hogy a XX. század végén, amikor az idővel való takarékos gazdálkodás a vállalkozások egyik legfőbb követelménye, olyan állapotok legyenek, hogy Budapestről Hollóházáig hosszabb idő alatt lehessen eljutni, mint például Budapestről Linzbe. Úgy gondolom, hogy az infrastrukturális fejletlenség az oka annak, hogy miért válik az ország fejlődése kétfe lé, miért települ a hazai és különösen a külföldi tőke általában a Duna vonalától nyugatra.
