Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 9 (329. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3868 területfejlesztési koncepciót is. Műfaját tekintve ez a két kötet, amelyhez a határozattervezet is mellékelve lett, irányelveket, legfontosabb célokat, hosszú távú - és azon belül középtávú - célokat tartalmaz, és kiegészül egy alátámasztó anyaggal. Ez az anyag egy színes gazdaságpolitikai tankönyv, amely az eklektikus ágazati érdekek nem kellően egyeztetett anyagai között vergődik, és amely az egyes megyei érdekeknek megfelelően fogalmaz meg és vesz át nemzetközi célokat, és fogalmaz meg hazai irányoka t. Véleményem szerint ez az egybeszerkesztett anyag és az ebből elfogadandó munkarészek, a határozat elemei további lényeges javításra szorulnak, és csak úgy fogadhatók el. Nézzük sorban az országos területfejlesztés alapelveit! A FideszMagyar Polgári Pár t rendkívül fontosnak tartja, hogy ez megjelenik, és átfogó módon kifejtésre is kerül a szubszidiaritás, a decentralizáció, a partnerség, a nyilvánosság és az ebben a munkában történő részvétel. Ezekkel az alapelvekkel nincs is semmi probléma, bár mi nagyo n szívesen felsoroltuk volna azt is, hogy az alapelvek között megfogalmazásra kellett volna hogy kerüljön az ország polgárainak, intézményeinek, önkormányzatainak - és magának a kormánynak is - a felkészítése az Európai Unió intézményeivel való kapcsolatte remtésre. Nem elegendő, hogyha néhány minisztérium és néhány felelős tisztségviselő készül fel az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartásra, a jogharmonizációra. (10.20) Ennek a programnak a nemzeti felemelkedés programjává kell válnia. Az önkormá nyzati rendszert - és ezt a környezetvédelmi és területfejlesztési bizottság elnöke számomra nem kellően részletezett módon említette - hozzá kell igazítani az országos területfejlesztési program határozataihoz is. Ennek a módosítását is már előrevetíti ez a gondolat. Remélem, hogy jó irányba fog hatni ez a gondolkodásmód a kormányzó párt részéről, és nem ismétlődik meg az, ami az egyes ágazati törvények esetén megismétlődik, hogy a kétharmados alaptörvény kerül az ágazati törvényhez való igazításhoz. De ez en kitérő után úgy gondolom, hogy ez a határozati javaslat erősíti a hierarchikus önkormányzati rendszert, nem alulról építkező, nem a kistérségek önszerveződő erejéből indul ki, és arra kevésbé támaszkodik. Ez megyecentrikus, ami még alapvetően nem lenne probléma, de az expozéban és más hozzászólásban is olyan említést nyert, nyilván a viták, az előkészítés folyamatában elhangzott érvek és ellenérvek vitájából leszűrve, hogy ez egy alulról építkező program. A statisztikai vonzáskörzetek finomítása nem hely ettesítheti, hogy a nemzet, az önkormányzatok, a kormány elemző és valós kohéziós vizsgálatok alapján készítsen el organikus, egymáshoz kölcsönös érdekek alapján kapcsolódó kistérségek és ebből kialakuló régiók tervezőelemző munkáját. Azzal is tisztában v agyok, hogy a stabilitás érdekében nem szabad egyik napról a másikra, hanem legalább középtávú ciklusra, időre van szükség, hogy a tervezési, elemző statisztikai kistérségeket és ebből kialakuló nagy régiókat az államigazgatás, az önkormányzati rendszer is kövesse. Ezért tehát fontos a fokozatosság. Azonban az organikus régiók irányába való lépést ez az anyag nem tette meg. Az organikus régiók nem helyettesíthetők három vagy annál több megye vezetőinek összeállásával és politikai döntéseivel. Nem nélkülözhe tjük most már évtizedek óta azt az elemző munkát, amikor 3040 kohéziós vizsgálat, célvizsgálat alapján határozzuk meg a kistérségeket, és hozunk létre organikus régiókat, vagy engedjük, hogy kialakuljanak. Látható ma az ország különböző térségeinek vizsgá latánál, hogy valóban az egész ország hátrányos helyzetén belül is egyes térségek lemaradtak, leszakadtak a fejlődés, a progresszió útján. Ezek felzárkóztatása, ezen térségek felzárkóztatása a Magyar Köztársaság alapvető érdeke. Ez egy ország, egy régió Eu rópa irányából nézve, sőt, ehhez a régióhoz, országhatárhoz csatlakoznak a Kárpátmedencében azok a magyarlakta települések, amelyeket egy fájdalmas döntés ma
