Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 9 (329. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
3866 mert nem vizsgáltuk meg igazából a munkaerőkultúrának, a humán infrastruktúrának a meglétét, ezeket az adatokat nem is merjük. Tehát azt gondoljuk, hogy nincs igazából egzakt kiindulási pont, ezért nem is lehet itt az előterjesztett anyagban, vagy legalábbis félve lehet egy markáns fejlesztési politikát megfogalmazni. Vagyis, számunkra elsősorban az a fontos, hogy egy prof esszionális információs és monitoringellenőrző rendszer épüljön ki, akkor tudnánk pontosan, hogy mi is Magyarország állapota, és azt is tudnánk, hogy ha valamelyik térségbe, hátrányos helyzetű térségbe irdatlan mennyiségű állami pénzeket fektetünk be, akk or az hasznosule, igazi változást hoze a térségben, avagy megint elfolyik a pénz, mint annyiszor. Az SZDSZ szinte már mániákusan hajtogatja: ha nincs a kormánynak kiérlelt, reális területfejlesztési projektje, programja - s nem a tárcaprogramokat értve e z alatt , akkor hogyan várhatjuk el, hogy a megyei, kistérségi szinten ezek létezzenek. Ebből a megközelítésből nézve például az egészségügyi pár sor a háttéranyagban egy idilli képet tükröz. De ki fogja ezt megcsinálni, amikor magunk sem tudjuk, hogy a k ormánynak egészségstratégiai szempontból igazából mit kellene tennie? Sajnos, ugyanezek a kérdések felvethetők más területeken is, a foglalkoztatás területén, az iparfejlesztés területén. Rendkívül egyenetlenek ezek a fejezetek, és ez bizony, veszélyes leh et. Tehát ha nincs kiérlelt országprojekt, akkor alacsonyabb szinten sem tud kiépülni a programfinanszírozás. Ha nem tesszük mindenek fölé a professzionális programokat, s nem képviseljük határozottan, keményebben a professzioná lis munkaszervezetek létrehozását, amelyek megcsinálják ezeket a programokat, akkor az lesz, ami most gyakran tapasztalható a területfejlesztésben a megyei szereplők részéről, hogy úgy fogják fel a területfejlesztési pénzeket, hogy: itt van egy kis pénz, n osza, egyezzünk meg egymással, aztán osszuk el ezeket a pénzeket, hogy mindenkinek jusson egy kicsi! (10.10) Így azután jut a területfejlesztési pénzekből például toronyórafelújításra, vagy középület tatarozására is. Amennyiben nem érhető el törvényi és k ormányzati eszközökkel egy határozott programfinanszírozás, úgy véleményünk szerint most nem szabad a decentralizált pénzek összegének a megemelését forszírozni. Az országos területfejlesztési koncepció alapvetően egy kiegyensúlyozott fejlődési modell mell ett teszi le a voksot; elismeri, hogy ehhez 810 százalékos GDP kell (Sic!), vagyis az elkövetkező években erősen kell számolni a területi egyenlőtlenségek további meglétével. Az előterjesztésnek e probléma kezelésére igazán nincs megfelelő válasza. Egyfaj ta megközelítés lehet az állam feladatának olyan jellegű meghatározása, hogy: nem dolga a különböző területi lobbyk érdekeinek a kielégítése, alapvető infrastruktúrát és intézményrendszert biztosít. Magyarra fordítva: kiemelt prioritást biztosít a közleked ésfejlesztésnek és az informatikának; a többi a vállalkozók, a befektetők dolga. Ez az elv sajnos megbukik a különböző tárcaérdekeken, ezért az országos területfejlesztési koncepció széles skáláját húzza meg az állami feladatoknak, megint egyfajta kis kívá nságlistát állít, amiből majd nagyon nehéz lesz a prioritásokat meghatározni. Van egy másik elv is, amiről itt már szó volt, és ez az SZDSZ számára kiemelten fontos: a területi kiegyenlítés során az innovációs térségek továbbfejlődési lehetőségeit is bizto sítani kell a lemaradó térségek felzárkózásával együtt, vagyis a fejlődésben lévő térségeket a fejletlenek érdekében nem szabad visszafogni. S ezt határozottan meg kell jeleníteni a területfejlesztés rendszerében. Végezetül még egy problémáról kellene besz élnem: a regionalitásról. Az unió felől nézve Magyarország elmaradott régiónak tekinthető: nekünk érdekünk ebből adódóan a fejlődésünkhöz szükséges források megszerzése - a strukturális és a kohéziós alapokból. Az Európai Unión belül az állam szerepe csökk en: régióknak ad le szerepet, feladatokat, felfelé pedig az uniónak. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy Magyarország a NUTSIInek is megfelelő regionális fejlesztési rendszerrel rendelkezzék. Ezért helyesnek tartjuk a hét statisztikai tervezési régió kial akítását. S én úgy gondolom, e színtéren kell létrejönnie az állami kormányzati tervezésnek, és a kormányzati
