Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 9 (329. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
3848 Nem lehet ilyen és hasonló politikai kinyilatkoztatásokkal a nehéz sorsú emberek életén érdemben változtatni. (Lányi Zsolt : Meglátjuk!) De az biztatást adhat az emberek számára, hogy a magyar gazdaság '96 végére viszonylag sikeresen túljutott az egyensúlyi kiigazítás legnehezebb részén, és az idén már számottevő növekedés mutatható ki. Ha figyelemmel kísérte volna a képviselő úr a költségvetés vitáját, akkor tudhatná, hogy a gazdasági növekedés megindulása mára már lehetővé teszi, hogy a közkiadások reálértéke, ha mérsékelt ütemben is, de növekedjék. (Lányi Zsolt: Fantasztikus!) Arról pedig, ami a gyermekvédelmi törvénynek a k övetkezményeit illeti, a mai nap során még számos azonnali kérdésben szó lesz. Majd kérném a képviselő urat, hogy akkor is tisztelje meg a Házat a jelenlétével (Lányi Zsolt: Az ő dolga, nem a tied!), és akkor választ kap azokra a felvetéseire, amik most el hangzottak. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Dobos Krisztina frakcióvezetőhelyettes asszony, a Magyar Demokrata Fórum részéről, "Kik egyenlőbbek a felsőoktatásban?" címmel. Megadom a szót dr. Dobos Krisztina frakcióvezetőhelyettesnek. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, sikerült m egelőznöm a kormány azon nyilatkozatát, hogy nem elég felelősségteljesen szólaltunk fel a felsőoktatás ügyében, hiszen áttekintve az elmúlt két év napirend előtti hozzászólásait, költségvetési hozzászólásait, nem ez az első alkalom, amikor a felsőoktatás é s a tudományos kutatás területére szeretném felhívni a kormány figyelmét. Azt gondolom, a Magyar Demokrata Fórum nevében Magyar Bálint miniszter úr meghallgatásakor elmondtuk, hogy a Széchenyiösztöndíj számos kérdésben nem felel meg a felsőoktatási törvén ynek; a válasz természetesen az volt, mint már nem először, hogy majd ha az Alkotmánybíróság megállapítja, akkor valóban elhiszi a tisztelt kormányzat. Ez megtörtént: az Alkotmánybíróság megállapította, és bizony az általunk feltett kérdésekről elmondta, h ogy alkotmányellenesek. Én most mégis nem ezt a tényt szeretném boncolgatni, hanem azt a tényt, hogy vajon milyen helyzetben van a magyar felsőoktatás, és a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók fizetése, jövedelme mennyire felel meg annak az e lvárásnak, amire azt szoktuk mondani, hogy a társadalmi versenyképességünknek az egyik legfontosabb színtere a felsőoktatás és kutatás. És vajon elfogadhatóe, hogy az ott dolgozó oktatók és kutatók... - hiszen a Tudományos Akadémia bizonyos intézményeinek kutatói is ott dolgoznak, ők tudják vállalni azt, hogy végül is növekedjen a felsőoktatásba felvett hallgatók létszáma, és megfelelő képzésben részesüljenek, megfelelő jövedelemmel rendelkezzenek. Ezt két évvel ezelőtt, egy évvel ezelőtt, és a jelenlegi k öltségvetésben is elmondtuk. A válasz az volt, hogy a Művelődési Minisztérium egy új rendelkezést hozott: ez a rendelkezés az 1997es 33. számú rendelkezés, amelyik felemeli a vezető oktatók bérét, pótlék segítségével; ezzel mintegy korrigálja azt a helyze tet, ami a Széchenyiösztöndíjjal létrejött, hiszen a Széchenyiösztöndíj, bár bizonyos oktatók számára megfelelő juttatást biztosított, de megbontotta azt az egyensúlyt, amely kialakult a különböző tanszékeken. Ez a rendelkezés azonban a felsőoktatási int ézmények jelentős részében óriási felháborodást váltott ki. Egypár mozzanatot szeretnék kiemelni: mikor kaphatja a vezető oktató ezt a magas díjat? Akkor, ha a heti egyórás közvetlen foglalkozással járó oktatási feladatban részt vesz, 1 pontot kaphat. Az o ktatási feladat rendkívül sokrétű: van 400 fő számára előadás, van 10 fős
