Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 8 (328. szám) - A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
3830 tevékenységeket - ilyenek, mondjuk, a biztosítások , tehát a különböző lopásgátló és betörésgátló berendezések gyártását; enn ek a profilnak kellene lenni, hiszen egyoldalról megvalósítható az a formája, hogy ezt ember végzi, és megvalósítható úgy, hogy egy technika végzi, de ugyanúgy vagyonvédelmi típusú tevékenységről van szó. (19.00) Nincsen különösebb indokoltsá ga, hogy itt szétválasszuk az eszközt, illetve annak a formáját, és ne szabályozzuk ebben a törvényben ezeket a típusú megoldásokat is. Egy másik problémás terület, amiről, azt hiszem, képviselőtársaim elöljáróban már szóltak, a profilkényszer kérdése. Nyi lvánvalóan nagyon komoly aggályok fogalmazhatók meg a vállalkozások szabadsága oldaláról, a szabad vállalkozások lehetősége oldaláról. Ugyanis nem lehet megtiltani azt egy személynek vagy egy cégnek, hogy csak egy típusú tevékenységet folytasson, és ne leg yen lehetősége más típusú tevékenységet is adott cég keretein belül folytatni. És megmondom őszintén, jó lenne látni a motivációkat, indokokat is, hogy mi vezette a Belügyminisztériumot erre a típusú szabályozásra. Ugyanis, ha arra gondoltak, amire én spec iel gondoltam, amikor erről beszélgettem a szakemberekkel, hogy, mondjuk, a feketegazdaság kapcsán lehet ilyen aggodalom, és emiatt kell csak egyfajta profilt hagyni egy adott cég keretein belül, akkor azt mondták nekem erre, hogy itt alapvetően a feketega zdaság különböző cégek közötti számlák manipulálásával dolgozik, és ez semmilyen módon nem csökkenti a feketegazdaság terjedését, kialakulását. Tehát nem ez a megoldás erre, hogy adott cégnél csak egy profilt engedélyezünk, a többi profil megjelenését a cé gnél nem. Tehát nem tudom, hogy a minisztérium milyen okok, milyen indokok alapján fogalmazta meg ezt a típusú szabályozást. Én mindenképpen arra kérném államtitkár urat, hogy tekintsék át még egyszer ennek a kérdését, és amennyiben a racionális érvek inká bb ennek az elhagyását, a profilkényszer elmaradását támasztják alá, akkor kérném, hogy a minisztérium legyen nyitott ilyen típusú módosítás előtt. Egy utolsó terület a rendőrség és a vagyonvédelmi szolgálatot végzők közötti kapcsolat kérdése. Itt nyilvánv alóan több probléma is felvethető. Az egyik az összeférhetetlenségek szabályozása, ami, azt gondolom, a jelenlegi törvénytervezetben nincsen kellően végiggondoltan és kellő alapossággal megfogalmazva. Számos olyan problematika fogalmazható meg, amely minde nképpen felvethet az elkövetkezendőkben jelentős feszültségeket. Én egy rövid részt felolvasnék egy ilyen típusú összeférhetetlenségi problematikából: "Ha valaki rendőrnek valamilyen ok miatt nem alkalmas, vagy a testületből kivált, azonnal lehet, ha nem b üntetett előéletű, személyvédő vagy vagyonvédő. Ugyanakkor nem teheti meg ezt az, aki esetleg fél aktív életén keresztül fegyveres őrzésvédelmet látott el, védelmi rendszereket szervezett, ellenőrzött, tiszthelyettesek, honvédek, határőrök vagy a Vám- és Pénzügyőrség mint rendészeti szerv volt alkalmazottai." Azt gondolom, ez csak egy példa a több közül. Azt a kérdést is fel kell vetni, hogy bár nyilvánvalóan indokolt az, hogy itt a rendőrségnek - mivel ez az igazi bűnüldöző szerv, amely államilag felelős ezért a feladatért - bizonyos monopol jogosítványokat kell adni, és kell adni erős felügyeleti lehetőségeket is, de, mondjuk, a szabálysértések tekintetében az a típusú szabályozás, ami teljes mértékben a rendőrség kezébe helyezi azt a lehetőséget, hogy me gbüntessen különböző, nagyon apró szabálytalanságokért, megfelelő egyenruha viseletének hiányáért, megjelenésért vagy más, ilyen típusú apróbb kifogásokért, komoly büntetéseket szabhat ki, ez nyilvánvalóan egy kiszolgáltatott, függőségi helyzetbe kényszerí theti ezeket a vagyonvédelmi szervezeteket. Azt gondolom, bár nem feltételezem a rendőrség egyes vezetőiről, vagy megyei, területi, települési kapitányságairól, de a lehetőséget semmiképpen nem szerencsés, mondjuk, az önkény irányában meghatározni megfelel ő jogorvoslati lehetőségek és megfelelő kontrollmechanizmusok nélkül.
