Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ):
381 JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) : Köszönöm, elnök asszony. Elnök Úr! Meglehetősen nagy zavarban v agyok, ugyanis itt olyan tele tüdővel hangzanak el fennkölt dolgok - és én jobb szeretem a gyakorlatot, mint a fennkölt dolgokat , hogy nem tudom, hogyan reagáljak. (Közbeszólás a Független Kisgazdapárt soraiból: Eridj haza!) Tudniillik teljesen nyilvánva ló, hogy amiről most szó van, az egy rendkívül egyszerű dolog (Zaj.) : Magyarország és a magyar nép többékevésbé háborúkban vesztett, békében nyert, ahogy én tudom a történelmet. (Dr. Orbán Viktor: Tévedsz!) Ne felejtsük el, mindig akkor sikerült meglóduln unk, amikor békénk volt, és ki tudtuk használni a béke lehetőségeit. Amiről most a népszavazáson szó van, az az, hogy ragadjuk meg a béke adta lehetőségeket, és mi magunk fejlesszük tovább az országot, ne nagy konfliktusok által, hanem bölcs belátás által. Ha a saját belátásunkat ködösítjük azzal, hogy szimbolikus dumákkal, teleszívott garattal homályosítjuk az agyunkat, akkor nehezebb lesz ezt a dolgot megcsinálni. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) Mindenesetre megfertőzvén az előttem szólóktól , kicsit én is fennkölt és történelmi leszek, jobb ízlésem dacára. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Szóval, amikor tanultam olvasni, az 19505152 volt, és mint afféle, akkor is minden lében kanál kisfiú rengeteget olvastam újságokat, s azért én megta nultam, hogy nekem nagyon sajnálni kell szegény nyugatnémeteket, mert az idegen, elsősorban az amerikai tőke mindent megvesz ott. És megdöbbenve látom, hogy az akkor fiataloknak milyen nagy tömege sajnálja máig szerencsétlen nyugatnémeteket, amiért Samu bá csi fogságába kerültek, szemben a jó keletnémetekkel, akik megőrizték a nemzeti vagyont. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) Megértem, akik sajnálják ma is a nyugatnémeteket, de valahogy nem látom, hogy igazuk lenne. Ugyanez a földkérdés körü l kipattant vita gyakorlatilag ugyanilyen, valamilyen hamis dolog körül megy. Igaziból - mint ahogy erről már többször is beszéltünk - amiről itt szó van: tudnake elég gyorsan rendeződni a magyar gazdaságok, a birtokok, vagyis el tudjuke érni azt, hogy b iztonságosan rendezkedjenek be a tehenészeti telepek, az öntözőtelepek, hasonlók. (Dr. Orbán Viktor elhagyja az üléstermet.) Nem tud úgy működni egy tehenészet, nem tud úgy működni egy öntözőtelep, nem tud úgy működni egy makói típusú zöldségtermesztés, am elyik forog a szántóföldben, hasonlók, ha állandó bizonytalanság van abban, hogy egy gazdasághoz mikor mennyi föld tartozik. A tehenészetünk leromlása jelentősrészt ebből ered. (Bogárdi Zoltán: Meg hogy nem isszák a tejet! Inkább a Kövidinkát! - Derültség. ) Ez is így van. Valóban, a fogyasztás csökkenése egy kemény érvágás volt a tehenészeteknek, de a tehenészetek fele abban a helyzetben van, hogy nem tud rekonstrukciót csinálni, nem hitelképes rekonstrukcióra. Nem azért, mert van vagy nincs vagyona, hanem egyszerűen azért, mert nincs gazdálkodási biztonsága. Különböző országok különbözőképpen biztosítják azt, hogy ne lehessen istállót, telepet, öntözőberendezést és földet szétválasztani egymástól. Legegyszerűbb biztosítása, ha azok egy társaságba tartoznak. Így biztosítják az angolszász vidéken, így biztosítják az ledeFranceban. Valóban úgy van: egy csomó kisparaszti országban nem így, ott sokkal részletesebb szabály van. De azokban a kisparaszti hagyományú országokban - Ausztria legnagyobb részén és Dáni ában , ahol más technikával biztosítják, azért van, mert ott soha nem volt olyasmi, hogy magántulajdon szentsége, vagyis állandóan, folyamatosan, a viszonyok lassú változtatásával alakították ki a helyzetet, és a viszonyok lassú változását rendkívül sok e szközzel tartják kézben. Ahol azonban annyira forgók a viszonyok, mint nálunk, annyira idegen egymástól a tulajdonosi és a földhasználó réteg - hiszen a tulajdonos a városi középosztály és a nyugdíjas réteg, a földhasználók pedig egészen más társadalmi cso portba tartoznak , ott sajnos muszáj angolszász típusú jogi technikákat használni az elemi biztonság érdekében. Erről van szó, és nem valami másról. Gyakorlatilag elismerem, hogy a népszavazásba ezek a földtulajdonnal kapcsolatos kérdések egy politikai ké nyszer hatására kerültek, mert felpörgött az aláírásgyűjtés egy más típusú kérdés miatt. Mit tehetett a szerencsétlen kormány? Ha már népszavazni muszáj ebben az ügyben, akkor legalább
