Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BIRTA SÁNDOR (MSZP):
39 Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még val aki felszólalni. Megadom a szót Birta Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. BIRTA SÁNDOR (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt az Országgyűlés 1992ben fogadta el, és az azóta eltelt időszak alatt szerzett tapasztalatok nyilvánvalóvá tették, hogy a törvény a közszolgálati rendszer működésének tapasztalataira, illetve hazánk európai uniós csatlakozására figyelemmel több ponton módosításra, illetőleg pontosításra szorul, melyet a kormány is feli smert, és beterjesztette javaslatát. A Szocialista Párt frakciója ezzel kapcsolatosan néhány javaslatra szeretné felhívni a figyelmet: a törvény szervi, személyi hatályát illetően a javaslat kiveszi a Ktv. hatálya alól a polgármesteri hivatalban kinevezett olyan személyeket, akiket a helyi önkormányzat feladatkörében közszolgáltatások ellátására foglalkoztattak. Az e körben foglalkoztatottak tevékenységének jellege egyáltalán nem indokolja, hogy a jövőben is a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozzanak . A közelmúltban hasonló tartalommal módosultak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények is. A beterjesztett javaslat kísérletet tesz a politikus személyéhez kötődő köztisztviselői kör leválasztására; jogviszonyukra részletes, sajátos szabályokat ál lapít meg a módosítás, jogszerűvé teszi a politikai váltógazdálkodásból eredő személyi cseréket. (18.10) A közigazgatás nyitottságát hivatott elősegíteni a javaslat azon rendelkezése, mely az üres és megüresedő álláshelyek nyilvános közzétételére kötelezi a közigazgatási szerveket. A nyilvános közzétételre vonatkozó szabályok mellett a pályázatra vonatkozó rendelkezések is módosulnak, kiegészülnek, ugyanakkor a köztisztviselői álláshelyek betöltésénél a jövőben sem lesz általános, kötelező a pályáztatás. It t kérdéses, hogy az önkormányzat alkalmase minden esetben az ilyen pályázatok elbírálására. Véleményünk szerint meg kellene vizsgálni, hogy nem kellenee ezt továbbra is a jegyző hatáskörében hagyni a polgármester egyetértése mellett. A közszolgálatban - a korábbi szabályozással ellentétben - a javaslat lehetővé teszi a próbaidőre történő kinevezést, s meghatározza azokat az eseteket, amikor a próbaidő kikötésére nincs lehetőség. A javaslat változatlanul fenntartja a konszenzus szükségességét a kinevezési jogkörök módosításánál, ugyanakkor bővíti azt a kört, amikor a köztisztviselő beleegyezése nélkül is módosulhat az. Erre azonban csak a közigazgatási szerven belüli átszervezés, illetőleg a közigazgatási szerv személyében bekövetkezett jogutódlás következt ében, törvényi garanciák mellett kerülhet sor. Változásokat tervez a kormány a köztisztviselők felmentésére vonatkozó szabályok körében is, egyrészt az új nyugdíjtörvénnyel kíván összhangot teremteni, másrészt pontosítja a jelenleg hatályos rendelkezéseket . Új jogintézményként a tartalékállomány bevezetését tervezi a javaslat, melynek értelmében a felvett köztisztviselő a felmentési idő alatt tartalékállományba kerül. Ez alatt az idő alatt a központi közszolgálati nyilvántartás segítségével másik közigazgat ási szervnél a továbbfoglalkoztatása érdekében üres álláshely felkutatására és közvetítésére kerül sor. A javaslat részletes szabályokat tartalmaz a tartalékállományba helyezésre, illetőleg annak megszüntetésére vonatkozóan. A módosítás az úgynevezett gazd asági összeférhetetlenségi szabályokat - üdvözlendő módon - kiegészíti a Ktv.nek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseivel. A javaslat nem tiltaná meg a gazdasági társaságnál a köztisztviselő tisztségviselését, ilyet a munkáltatói jogkör gyakorl ójának engedélyével viselhet a köztisztviselő. Az engedély megadásánál azt kell vizsgálni, hogy a tisztségviselés ne veszélyeztesse a köztisztviselő pártatlan, befolyásmentes tevékenységét.
