Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 2 (327. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor):
3775 Elnök úr, köszönöm a szót. A vita e szakaszában egy konkrét és több más módosító indítványhoz csomagban szeretnék észrevételt tenni. A konkrét módosító indítvány a 172. sorszámot viseli az ajánlásban, Rózsa Edit és Molnár Péter képviselőtársaink indítványa. Ez az indítvány közvetlen p olitikai tevékenységként kívánja értelmezni a közhasznú szervezetek esetében az önkormányzati választásokon való jelöltállítást. Önmagában nem biztos, hogy szót kértem volna e késői órán e javaslatot vitatandó, de mivel az előterjesztő az eddigi kimutatás szerint következetesen szinte minden bizottságban egyetértett ezzel a javaslattal, azért kértem szót, hogy az előterjesztőt megkíséreljem elbizonytalanítani e határozott álláspontjában. Úgy gondolom, hogy az önkormányzati választáson való jelöltállítás Mag yarországon, ahol mintegy háromezer olyan település van, ahol szinte nincsenek is jelen pártok, hanem helyi egyesületek, helyi közösségek azok, amelyek az önkormányzati képviselőtestület munkáját segítik, éltetik, amelyek a helyi közösség számára a különb öző közéleti megnyilvánulások kifejezési formái. Egy ilyen helyzetben a jelöltállítástól a közhasznú szervezeteket az önkormányzati választásokon eltiltani, finoman szólva, azt gondolom, nem lenne célszerű. A direkt politika színpada, legyen elegendő, hogy csak az Országgyűlés. A direkt politika színpadaként nem kellene 3200 önkormányzatot is tekinteni. Úgy gondolom, jó lenne, ha mi e falak között maradnánk, amikor a politizálásról van szó, és nem gondolnánk, hogy ugyanazon logikák érvényesülnek az országba n mindenütt, minden olyan közéleti terepen, ahol egyébként van lehetősége pártoknak is megnyilvánulni. Arra szeretném tehát kérni az előterjesztőt, vizsgálja felül a támogató álláspontját. Nem tudnám a magam részéről - legalábbis nagyon nehezen tudnám - me gmagyarázni a magyar civil szervezeteknek, hogy 1997 végére miért érkeztünk el egy olyan helyzethez, amikor is az ő jelenlétük nemkívánatos az önkormányzati képviselőjelöltállításban. A másik megjegyzésem a vita e szakaszában tulajdonképpen egy javaslatcs omaghoz kapcsolódik, amit a magam részéről felvetésként teljesen jogosnak tartok. Molnár Péter és Rózsa Edit képviselőtársunk javaslatot tett a polgári törvénykönyv, a - rövid nevén nevezem - egyszázalékos törvény, a számviteli törvény, a társaságiadótörv ény és a személyi jövedelemadó törvény módosítására. (23.00) Teljes joggal tették ezt, mert egyébként ennek a törvénynek a tárgyalása meg kellett volna hogy előzze mindezen törvények módosítását, meg kellett volna előzze a költségvetési törvény megalkotásá t, merthogy vonatkozási pontul kellett volna szolgáljon e törvényeknek. Mindez sajnos nem következett be, messze e törvénymódosítások és e törvények után került napirendre, és mire elfogadjuk, rögtön abban a tudatban fogadhatjuk el, hogy 1998ban szükség l esz egy átfogó jogharmonizációra e törvény elfogadása után, mert ehhez kell majd alkalmazkodniuk bizony nemcsak ezen törvényeknek, hanem még számos eljárási törvénynek és számos kormányrendeletnek is. Úgyhogy - bár vitám lenne ezekkel a módosító indítványo kkal, pontosabban azok néhány elemével, és megértem, hogy a kormány ezeket nem támogatja - arra szeretném ennek kapcsán felhívni a figyelmet, hogy nem ússzuk meg 1998ban az ehhez a törvényhez való visszakapcsolódást, és az el nem végzett jogharmonizáció 1 998ban bizony az Országgyűlés asztalára kell hogy kerüljön. Ha a mi felelősségünk kellően erős, akkor ezt még a tavaszi ülésszakon elvégezzük, vagy pedig '98 második felére már az új Országgyűlés asztalára toljuk át ezt a problémát. Azt javaslom, hogy a t éli szünet után kezdjünk ehhez hozzá, mert nem lenne jó, ha a közhasznú szervezetekre vonatkozóan egy félkész jogi szabályozást hagynánk e parlamenti ciklus végén. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) :
