Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 2 (327. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor):
3773 lenne az ebben való részvétel, egyfajta kényszerítő érdekként jelenne meg a számára az, hogy ebben részt vegyen, mert ha nem vesz részt, akkor kimarad bizonyos, őt is érintő döntések meghozatalából. Nem azt mondom, hogy nem marad meg az a döntési szabadsága, hogy dönthet úgy is, hogy nem akar tagja lenni a köztestületnek, de akkor bizonyos szempontból rosszabbul járhat, mint olyan szervezetek, amik részt vesznek; és szerintem nagyon fontos, hogy ne al akítson ki a törvény olyan helyzetet, ami valamiféle ilyen kényszert teremt; olyan értelmű kényszert, hogy érdekük lesz a szervezeteknek egy nagy csúcsszervhez tartozni. Úgy gondolom, hogy a közhasznú szektor a társadalom életének egy olyan szektora, amibe n nem lenne jó az, ha azt ösztönözné a törvény - és itt az ösztönzés kifejezéssel is próbálom kifejezni, hogy nem gondolom, hogy a döntési szabadság bizonyos értelemben nem maradna meg; de a törvény mégis azt ösztönözné , hogy a közhasznú szektor egy nagy csúcsszervbe, egy nagy csúcstestületbe tömörüljön. Szerintem a közhasznú szektor sokszínűsége, szabadságigénye ezt nem teszi lehetővé, és nem volna jó, ha a törvény efelé vinné a szektort. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Kétperces válaszra ismét Csizmár Gábor képviselő úr kért lehetőséget. Megadom a szót. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Ismét csak három dologra szeretném felhívni a figyelmet. A szervezetek számára olyannyira önkéntes, hogy nem is kell csatlakozni, csak eldö nteni, hogy részt vesze a választási eljárásban vagy sem, állíte jelöltet vagy sem, és az, hogy erre e törvény ösztönzi, ellenérdekeltté teszi vagy érdekeltté teszi, a javaslat szerint semmiképpen sem kényszeríti. Azt gondolom, az az egyszerű válaszunk l ehet valamennyiünknek, hogy egy törvény bármit szabályoz, bizonyos szervezetek számára érdekeltséget vagy ellenérdekeltséget teremt. Ugyanis minden szabályozáshoz viszonyulni és alkalmazkodni kell. Ez ilyen vagy olyan irányú érdekeltségek kialakítását jele nti. Nekem nincs azzal bajom, ha olyan érdekeltséget teremtünk, hogy a szervezeti körben legnagyobb legitimitással rendelkező testület működtessen támogatáselosztási mechanizmusokat. Mert minden bizonnyal szakszerűbb, alaposabb, a szakmai sajátosságokhoz j obban igazodó lesz az eljárás, mint amit mi jó drágán folytatunk itt hetedik esztendeje a bizottság működtetésével és a politikai alkudozással a pénzek elosztásában. Úgyhogy úgy gondolom, hogy egyáltalán nem baj, ha lehetővé tesszük ezt, mert maguk a szerv ezetek - ezt egyébként csak úgy csendesen jegyzem meg - régóta megfogalmazzák mint elvárást. Én tehát ezt sem tartom bajnak. (22.50) Harmadikként, befejezésül: Nem tartom azt nagy bajnak, ha arra ösztönzi a közhasznú szervezeteket egy esetleges köztestület létrehozásának lehetősége, hogy a horizontális együttműködést erősítsék, merthogy legalább világosan megjelennek az érdekeik, ezeket fogják egyeztetni, és majd fogják érzékeltetni is, akár a politika színpadán cselekvőkkel, akár a kormányzattal, akár az ö nkormányzatokkal, akár más szakmai körökkel. Én ezt egyáltalán nem tartom problémának. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Több hozzászóló nem jelentkezett, ezért a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a következő szakaszt az ajánlá s 120135. pontjai, valamint a kapcsolódó 199. és 200. pontjai alapján.
