Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 2 (327. szám) - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A menedékjogról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
3749 amelyben a közbiztonság védelmére is hivatott idegenrendészeti szabályok érvényesítése mellett a nemzetközi egyezményekben vállalt emberi jogi védelem is maradék nélkül megvalósulhat. (20.50) Azzal, hogy a menedékjogról szóló törvény megteremti és a védelem terjedelme szempontjából megkülönbözteti a menekült, a menedékes és a befogadott jogállását, te ljes egészében elkülöníthetők azok a kategóriák, amelyek alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldiek kezelése differenciáltan megvalósulhat. A menedékjogról szóló törvény hatálya alá tartozó külföldiek emberi jogi védelme elsődleges, és ez azt jelenti, hogy annak a külföldinek, akinek hazája vagy más erre köteles ország nem nyújt védelmet, a Magyar Köztársaság menedéket biztosítson. Ez praktikusan és eljárásjogi szempontból azt jelenti, hogy mindazoknak, akik menekülésre kényszerültek és em iatt országunk területén tartózkodnak, biztosítani kell a menekültügyi eljárás lefolytatásának lehetőségét; egy olyan eljárásét, amelyet garanciális szabályok bástyáznak körül és amelyhez már az eljárás tartama alatt is a külföldi létfenntartásához nélkülö zhetetlen ellátási feladatok is társulnak. Itt szeretnék utalni azokra a véleményekre, amelyek üdvözölték ugyan azt a szándékot, amely szerint a menedékjog kiterjed a menedékesekre is - azaz a polgárháború, illetőleg más okból tömegesen menekülők csoportjá ra , de vitatták, hogy befogadásukról a kormánynak kell rendelkeznie. Szeretném felhívni a tisztelt figyelmüket arra, hogy a törvényjavaslat a kormány döntési kompetenciáját abban határozza meg, hogy döntsön, mely földrajzi területről érkezők tömeges bebo csátását engedi meg. Ha a kormánynak nincs ilyen döntési joga, a világ minden tájáról érkező polgárháborús menekülők befogadására a törvény erejénél fogva köteles volna az ország. Ez pedig azzal az elvvel ütközne, amelynek hívei szerint a befogadásnak az o rszág teherbíró képességével is arányban kell állnia. Ennek megfelelően az előterjesztő nem támogathatta azokat a módosító javaslatokat, amelyek nem biztosítanák a kormány döntési jogát. Nem tudunk azonosulni azoknak a véleményével sem, akiknek álláspontja szerint nem tartozhatnának a menedékjogról szóló törvény hatálya alá a befogadottak, azok a külföldiek tehát, akik hazájukból a halálbüntetés, a kínzás, megalázó vagy embertelen bánásmód miatt menekültek el. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeket a külföldie ket az idegenrendészeti törvény már eddig is garanciális szabályokkal védte attól, hogy hazájukba vagy akár csak olyan terület határára visszaküldhetők legyenek, ahol őket emberi jogi szempontból hátrány érheti. És ami a legfontosabb: a menedékjog pedig e külföldiek köréből is csak azokat emeli ki, akik az ország számára nemzetbiztonsági vagy közrendi szempontból semmiféle veszélyt nem jelenthetnek. Azok a külföldiek, akiknek a nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése miatt vagy közrendi okból a kiemelt védel me nem indokolt, nem tartozhatnak a menedékjogi törvény hatálya alá, rájuk továbbra is vonatkoznak az idegenrendészeti szabályok, amelyek keretében kényszerintézkedéseknek is alávethetők. Mindezt azért is szükséges kiemelni, mert a törvényjavaslat vitájába n - de azt megelőzően már az előkészítés időszakában is - kétféle igény merült föl erőteljesen a törvény rendelkezéseit illetően. Az egyik vélemény a menedékjognak kifejezetten az emberi jogi védelemre irányuló vonatkozásait hangsúlyozta, és mind a jogállá s, mind pedig az ellátásuk tekintetében szélesebb körű és megengedőbb szabályozást kívánt. Ugyanakkor a vitában felmerült az az igény is, amely e külföldiek tekintetében - figyelembe véve az emberi jogi szempontokat is - erőteljesebben védte a közrend megó vásához fűződő érdekeket és szigorúbb szabályozást igényelt. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok elfogadásával megteremthetővé vált az egyensúly, amelyben mindkét igény egyaránt érvényesíthető. Nem is kétséges, hogy a menedékjogról szóló törvény azért bír nagy jelentőséggel az európai jogharmonizációt illetően is, mert érvényesíti nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinket. E nemzetközi egyezmények is hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az emb eri jogi védelem során az adott ország a védelemmel egyidejűleg nemzetbiztonságához és közbiztonságához
