Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VANCSIK ZOLTÁN (MSZP):
375 Az ellenzéki pártok az aláíráskezdeményezést arra is felhasználták, hogy a földkérdésben összekeverjék a választópolgárok gondolatait. ( Derültség az ellenzék részéről.) A külföldiek tulajdonszerzése elleni tiltakozást hangoztatják (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: A plafonra vigyázzunk! Orvost!) , de a szövetkezetekkel szemben a középbirtokot védik. Ezt bizonyítja a Gazdaszövetség veze tőjének nyilatkozata is. Idézem: "Nekünk, magángazdáknak érdekünk az, hogy kikapcsoljuk a piacból a versenytársakat." Erről van szó, ez tiszta beszéd. (Taps az MSZP soraiból.) Az ellenzéki pártok érvelése szerint tragédia, ha hazai szövetkezet vagy más agr ártevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerez. Ugyanis a földet alacsony áron a hazai kistermelőktől veszik meg a téeszek, és mögöttük a tőkével meghúzódó külföldi természetes vagy jogi személy áll. Ezért kell a népszavaz áson nemet mondatni a néppel a külföldiek és a szövetkezetek földvásárlási törekvéseire mindaddig, míg a hazai földárak a magasabb nyugati értéket meg nem közelítik. Így lenne - állítják önök - sikerrel védhető a kismagántulajdonosok létérdeke. Ez a kérdé sfeltevés velejéig hamis. Nem ad választ arra, hogy miért alacsony a hazai földár. Elsősorban azért alacsony, mert működésképtelen a magyar mezőgazdaság birtokszerkezete. A szövetkezet nem vásárolhat földet, és nem kaphat tőkehitelt (Gyimóthy Géza közbeszó lása.) a magántulajdonos kisbirtokosok zöme pedig nem képes az árutermelésre, és szintén nehezen jut hitelhez. A felaprózott birtokszerkezetet elsősorban a kárpótlás teremtette. A kárpótlás negatív következményei tovább nem magyarázhatók és nem védhetők. A kárpótoltak többsége - nem lévén mezőgazdasági foglalkozású - nem akar és nem is tud a kisbirtokával mit kezdeni. Valódi kérdés egyedül az lehet: hogyan kerülhetnek tőkeerős tulajdonosok kezébe a termőföldek? A kérdés folytatása pedig úgy szól, hogy a szö vetkezetek és a nagyobb földmagántulajdonosok a földek megszerzéséhez és a működőtőke bevonásához kaphatnake egyenlő jogi esélyt. Az ellenzék népszavazási variánsa szerint a szövetkezetek ilyen esélyt ne kapjanak, inkább vegetáljon tovább a mezőgazdaság, inkább ne jöjjön ide évekig a szükséges külső tőke. (Közbeszólások.) Az ellenzéki politika egy szűk körű hazai agrárvállalkozó réteg érdekeit képviseli. Ezek a magántulajdonosok akarják saját kézben koncentrálni a földbirtokok nagy részét. Céljukat kizáról ag egy népszavazással védhetik meg, ezért szeretnék megnyerni a népszavazást. A kormány népszavazási változata jobban figyelembe veszi a szövetkezetek érdekeit, amikor a földszerzést két kérdésre bontja. A második népszavazási kérdés nem tesz különbséget a tulajdonszerzésben a belföldi szövetkezetek, gazdálkodó szervezetek és hazai magántulajdonosok között. Ez a javaslat kétségtelenül elősegíti a szövetkezetek bekapcsolódását a polgári társadalomba, a szabad árutermelő gazdálkodásba. A kormány harmadik kérd ése a külföldiek földszerzését csak az ország európai uniós csatlakozásáról rendezendő népszavazás döntéséhez köti. Nehezen lenne védhető a földszerzés teljes korlátozása, ha egyszer az Európai Unió tagja lesz ez az ország. Az ellenzék megszorító szándékai lassíthatják integrálódásunk ütemét. Magyarországnak az uniós tagság legalább évi 2,5 milliárd ECU fejlesztési segélyt jelentene. Ezt kétségtelenül veszélyezteti a népszavazás korlátozásokat jóváhagyó kimenetele. (Derültség az ellenzék soraiban.) (10.10) De ahogy mondani szokták... (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Orvost!) , egy szabad országban szabadon teheti tönkre európai integrálódásának most megnyílt történelmi esélyét. Az MSZPfrakció javasolta a miniszterelnöknek és a kormánynak, hogy a földkér désben is kezdeményezze a népszavazás kiírását. Az adott kül- és belpolitikai helyzetben ugyanis a legtisztább eljárás az, hogy a NATOhoz való csatlakozást és a földtörvény módosításával kapcsolatos kérdéseket egy népszavazáson lehessen eldönteni. Az adot t helyzetben ez felel meg a közvetlen demokrácia eszményének.
