Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 2 (327. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FAZAKAS SZABOLCS ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter:
3735 szinten megállapított közigazgatási hatásköröket kormányrendelettel át lehessen adni. A feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit a törvényjavaslat azon rendelkezése teremti meg, amely alapján tevékenységükért a kamarák közigazgatási szolgáltatási díjat szedhetnek. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a mesterképzés- és vizsgáztatás kamarai feladat. Az üzleti élet biztonságának javítása és a tisztességes piaci magatartás ösztönzése érdekében a gazdasági kamarák együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal, a Gazdasági Versenyhivatallal, és - amennyiben a gazdálkodó szervezet törvényes működését másképp nem lehet biztosítani , a cégbíróságon törvényességi felügyeleti el járást kezdeményezhetnek. A törvényjavaslathoz nagyszámú módosító javaslatot nyújtottak be. Ezúton is meg kívánom köszönni a módosító javaslatokat benyújtó képviselők közreműködését. A javaslatok nagy része a pontosítást, a bevezetendő új rendelkezések job bítását szolgálta; elfogadásuk esetén minden bizonnyal a jogalkalmazók munkáját nagyban fogják segíteni. Például a Göndör István és Pálfy István képviselők által benyújtott módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet akkor jelentkezhe t át másfajta gazdasági kamarába, ha a fennálló kamarai tagdíjtartozását igazoltan rendezte. Fontos összeférhetetlenségi szabályt fogalmaz meg a fenti képviselők más módosító javaslata, amely szerint a gazdajegyző nem lehet a kamara önkormányzati testületé nek tagja. Támogatandó az a módosító javaslat is, amely a területi gazdasági kamara titkára alkalmazási feltételeként - egyebek mellett - előírja a közigazgatási alapvizsgát. Elfogadtuk azt a módosító javaslatot is, amely 3000 forintban határozza a gazdálk odó szervezet által fizetendő tagdíj legkisebb mértékét. A kamarák által többször fölvetett követelésnek adnak hangot azon módosító javaslatok, amelyek szerint a gazdasági kamarai tagdíjat az adóból levonó gazdálkodó szervezet az adótörvényben meghatározot t mértékig levonhatja. A törvényjavaslat koncepciójával egybevág az a módosító javaslat is, amely a gazdálkodó szervezetek számára nagyobb választási lehetőséget biztosít a különféle fajtájú gazdasági kamarák között. Ugyanakkor nem értünk egyet azokkal a j avaslatokkal, amelyek elfogadásuk esetén az 1994 óta kialakult kamarai rendszert alapjaiban változtatnák meg. A kamarákat a gazdaság általános érdekeinek képviseleti szervei helyett az egyes vállalkozói érdekcsoportok érdekképviseleti szerveivé változtatná k. Ezzel megkérdőjeleződne a gazdasági kamarák köztestületi jellege és az ehhez kötődő teljes reprezentativitást biztosító kötelező kamarai tagság. Nem értett egyet a kormány azokkal a módosító javaslatokkal sem, amelyek a törvé nyjavaslat alapkoncepciójával ellenkeznek. Így például a kamaraválasztás lehetőségét akarták szűkíteni vagy egyes kamarák részére privilegizált helyzetet kívántak teremteni más fajtájú kamarák terhére vagy a kamarai önkormányzat érvényesülését akadályozták volna azzal, hogy az alapszabályban rendezendő kérdéseket törvényben kívánták szabályozni. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslat elfogadása esetén egy újabb közigazgatási feladatot kapnak a gazdasági kamarák. A h agyományos kisipari és kiskereskedelmi szabályozás helyébe lépett 1990ben az egyéni vállalkozásról szóló törvény, amely felszámolta a vállalkozások megindítását akadályozó kötöttségeket. Az eltelt évek során ugyanakkor szembeötlővé váltak a szabályozás fo gyatékosságai. Így például nem hatékony a feltételek meglétének utólagos ellenőrzése. A törvény által biztosított túlzott szabadsággal sok vállalkozó visszaélt a fogyasztók és a költségvetés kárára. A felhalmozott tapasztalatok alapján a törvényjavaslat úg y rendelkezik, hogy a jövőben az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását a gazdasági kamarák végzik azzal, hogy az előírt feltételek meglétét előzetesen vizsgálják. Az új rendszer számos előnnyel jár mind a vállalkozók, mind a fogyasztók, mind pedig a nem zetgazdaság számára. A gazdasági kamarák új feladatuk ellátása során eredményesen léphetnek fel a tisztességes vállalkozók hírnevét rontó kontárokkal szemben, és segíthetik a feketegazdaság elleni küzdelmet. Az úgynevezett egyablakos rendszer bevezetésével a törvényjavaslat jelentősen megkönnyíti a vállalkozások megkezdését. A gazdasági kamara a vállalkozó részére az érintett szervezetektől
