Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 2 (327. szám) - Sasvári Szilárd (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "A Nemzeti Színház" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
3661 Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Államtitkár Úr! Minden kultúrát szerető ember megdöbbe n azon, amit a kormányzat a Nemzeti Színház társulatával szemben művel. Nem az első eset, hogy a színház társulatáról, a Nemzeti Színház jövőjéről úgy beszélnek, úgy tárgyalnak emberi sorsokról, hogy színészeknek, rendezőknek, színházi szakembereknek esély ük sincs arra, hogy elmondhassák gondolataikat, elképzeléseiket. Róluk döntenek nélkülük, róluk is döntenek nélkülük. Ebből a társulatból - és remélem, ezzel a tisztelt államtitkár úr is egyetért - sokaknak ott lesz a helye az új Nemzeti Színházban. A mini szter úr egy nyilatkozatában azt mondta, hogy '99 nyarától a jelenlegi Nemzeti Színház Magyar Színház néven működik tovább a Hevesi téri épületben. Mit jelent ez, tisztelt államtitkár úr? Azt, hogy a társulat tagjairól most már kimondatik az, hogy nincs he lyük az új nemzetiben? Tisztelt Államtitkár Úr! Azért, hogy a nemzeti színjátszás hagyománya megjelenhessen az új Nemzeti Színház épületében, kérdezem öntől: hogyan kívánják figyelembe venni azt a szellemi, művészi értéket, amelyet a Nemzeti Színház társul ata felhalmozott évtizedes munkája során? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Zoltán államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztérium i államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Magam is kultúrát szerető ember lévén, tiltakoznom kell bevezető szavai ellen. Engem a magam részéről nem háborított fel ez a kijelentés. Ez a kijelentés semmivel nem jelent többet, mint amenny it mindenféle értelmezés alapján jelentenie kell. Azt, hogy 1999. január 1jétől is társulattal rendelkező színház fog működni a Hevesi Sándor téren. Hogy ennek a társulatnak tagjai közül hányan fognak átkerülni a Nemzeti Színház társulatába, és hányan fog nak a miniszter úr által magyar színházként aposztrofált társulat tagjai maradni, ebben a két színház akkori igazgatójának kell majd döntenie. Senki helyettük, senki a nevükben nem beszélt és nem döntött. Senki nincs kizárva a Nemzeti Színház társulatából, ellenkezőleg: ha azt jelentenők ki, hogy a Nemzeti Színház jelenlegi társulata lesz a majdan megépülő és állandó színházként az Erzsébet téren működő Nemzeti Színház társulata, akkor minden más, Magyarországon, illetve a magyar nyelvterületen magyar nemze t tagjaként működő színészt zárnánk ki ebből. Ami a Nemzeti Színház társulatának tapasztalatait és művészeti színvonalát illeti, ennek figyelembevétele nyilvánvalóan az új igazgató feladata lesz. A magam részéről azt gondolom, hogy a Nemzeti Színház mint k oncepció az elmúlt 160 évben egy kicsit megváltozott. Ma már nem arról van szó, hogy egy színház kell az országban, ahol magyar nyelven játszanak, hanem hogy a magyar nemzeti színjátszásnak kell valamiféle otthont adni. Ez lesz a Nemzeti Színház és értelem szerűen nemcsak egy jelenleg működő társulat privilégiuma abban szerepelni, hanem a magyar nemzet valamennyi színjátszójának. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszontvá laszra megadom a szót Sasvári Szilárd képviselő úrnak. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy egy bejelentésnek vannak előzményei. Egy normálisan működő kormányzati politikai erő az ilyen bejel entést megelőzően tárgyal az adott színház társulatával. Ilyen típusú tárgyalás nem történt. Az nonszensz - és ez a felháborító, tisztelt államtitkár úr , hogy egyetlenegy művész sem tudott a sorsát érintő döntésről - mert ez egy sorsot érintő döntés volt - álláspontot kifejteni. Miért van ez? Miért hagyják figyelmen kívül azoknak az embereknek a szellemi és művészi értékeiket, amiket képviselnek? Nem arról van szó, hogy őket kell átemelni az új Nemzeti Színházba, hanem arról van szó, hogy meg kell
