Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 1 (326. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
3584 DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Először is, elnök úr, engedjen meg egy kérdést. Most a 87. ponttól hányadik pontig terjedően zajlik a vita? (Dr. Avarkeszi Dezső: 210.) ELNÖK (dr. Áder János) : 87210. pon tok, valamint a 227. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Az ajánlás 127. pontjában egy olyan módosító indítványt terjesztettem elő, amely a törvényjavaslat eléggé közismert azon rendelkezése mellett, amely arra vonatkozik, hogy h at havi közösköltségtartozás esetén el lehet zálogosítani az adós lakását a tartozás erejéig, egy újabb lehetőséget nyújtana arra, hogy a tartozást felhalmozókkal szemben hatékonyan fel lehessen lépni. (19.30) Nagyon helyes, tisztelt Ház, a törvényjavasla tnak az a célkitűzése, amely hatékonyabb fellépést kívánna lehetővé tenni a közös terhektől szabadulókkal szemben. Ezt természetesen nemcsak az előbb említett elzálogosítási lehetőség bevezetése jelenti, hanem például az a rendelkezés is, amely szerint az egyetemleges felelősség helyett a tulajdoni hányad szerinti felelősséget kívánja bevezetni a törvényjavaslat. Tisztelt Ház! Visszatérve az elzálogosítási lehetőségre, azt kell elmondjam - ahogy erre az általános vitában is céloztam , hogy az első pillantá sra egy nagyon jónak tűnő lehetőség. Ugyanakkor, ha az ember belegondol abba - és ezt ügyvédként szeretném elmondani , hogy milyen hatékonysággal lehet végrehajtatni olyan követeléseket, amelyek egy lakott lakás elárverezésével lennének teljesíthetők, teh át milyen hatékonysággal lehet lakottan elárverezni egy ingatlant, akkor azt kell hogy mondjam, ennek az eredményessége olyan ritka, mint a fehér holló. Másrészről Budapesten az is tudvalévő - és a társasházakból körülbelül félmillió Budapesten található t udomásom szerint , hogy az ingatlannyilvántartás nincs rendben, és ezzel kapcsolatosan itt interpellációk is hangzottak el. Tehát egy tulajdonjog bejegyzése is minimum egy évet vesz igénybe, ha nem többet, nincs okom feltételezni, hogy könnyebben lehetne egy zálogjogot bejegyeztetni az ingatlannyilvántartásba. De meg szeretném említeni, ha még rendben is lenne az ingatlannyilvántartás helyzete, akkor is szinte a lehetetlennel egyenlő egy lakott ingatlant elárverezni. Ezért nagyon könnyen előfordulhat es etleg a gyakorlatban az, hogy az adós vígan él tovább abban az ingatlanban, amelyre a zálogjog bejegyzését elrendelték. Tisztelt Ház! Ezért is terjesztettem elő egy olyan javaslatot, amely szerint a közös költséghez való hozzájárulás befizetésével késedele mbe esett tulajdonostársat a közgyűlés kétharmados szavazattöbbségű határozatban fölszólíthatná a hátralék 15 napon belül történő kiegyenlítésére. A közgyűlés ezen határozatát a bíróság végrehajtási záradékkal láthatná el, amennyiben a hátralék befizetésér e megszabott határidő eredménytelenül telt el, és az adós eredetileg nem kérte a bíróságtól a közös költség mértékét megállapító közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását. Mit is céloz ez a módosító indítvány, tisztelt Ház? Azt cé lozza, hogy az ingóvégrehajtásra irányadó szabályok szerint lehessen behajtani a közösköltségtartozást, mégpedig anélkül, hogy külön pert kelljen lefolytatni annak érdekében, hogy a bíróság végül megállapítsa, mekkora a közösköltségtartozás. Ezt jelenten é az, hogy végrehajtási záradékkal lehetne ellátni a közgyűlés kétharmados többséggel meghozott határozatát. Tisztelt Ház! Felmerülhet valakiben, hogy vissza lehet élni ezzel a joggal, és adott esetben a nemkívánatos személyeket ki lehet szorítani azzal, h ogy a közgyűlés direkt olyan közösköltségterheket állapít meg, amit aztán az általuk nemkívánatosnak tartott személyek nem tudnak fizetni, és aztán ilyen módon próbálják zaklatni. Ez nem így van, tisztelt Ház, mert a törvényjavaslat lehetővé tenné, fönntar taná azt a lehetőséget, amely jelenleg is fönnáll, hogy a kisebbség mindig megtámadhatja a bíróság előtt a közgyűlés azon határozatait, amelyekről úgy