Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 1 (326. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3560 Az á llatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/4254. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4254/12. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Szili Katalin államtitkár asszonynak, a napirendi pont előadójának. DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejleszté si minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy esztendőn belül a természetvédelmi, a vadászati és az erdők védelméről szóló törvény megalkotását követően újabb élővilágvédelmi törvényjavaslat kerül megvitatásra önök elé: az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény tervezete. Sajátos törvényjavaslat ez, tisztelt képviselőtársaim. Nem általában veszi oltalmába az absztrakt élővilágbeli értéket, hanem a legprózaibb m ódon az állategyedet védi, az ember évezredes társát: a kutyát, a haszonállatot és minden más állatot, amely közvetlen közelünkben él, így vele valamely módon kapcsolatba kerülünk. Leginkább a gazda és jószága kapcsolatainak kereteit határozza meg. A magya r jogrendszerben ez az első olyan kodifikációs kísérlet, amelynek elsődleges célja az állategyed, a jószág, a társállat kímélete, jólétének előmozdítása, az, hogy az állat biztonságban és jól érezze magát köztünk. Ez ideig is voltak olyan jogszabályok, ame lyek foglalkoztak az állatok védelmével, ezek azonban esetleges rendelkezések, az egyes állat védelme másodlagos jelentőségű volt, mondhatni: az adott jogszabály járulékos eleme volt. Gondolok itt a természetvédelemre, az állategészségügyre, a vadgazdálkod ásra és a halászatra, a horgászatra. Ezek a jogszabályok természetesen nem pótolhatják az úgynevezett egyedkímélő állatvédelem jogi szabályozását. E megfontolás jegyében készítettük el a jelen törvényjavaslatot. Tisztelt Képviselőtársaim! Milyen okok teszi k szükségessé és időszerűvé az állatvédelmi törvény megalkotását? A jogszabálytervezet kodifikációs előmunkálatai 1988ban kezdődtek. A szabályozás elkészítését az akkori környezetvédelmi tárca vállalta, a norma kidolgozása azonban mármár halaszthatatlan feladattá lépett elő. Az 1980as esztendőkben kezdeményezés bontakozott ki az állatvédelmi törvény megalkotása iránt, amelyet erőteljesen sürgettek az állatvédő egyesületek. A mozgalmat támogatták a tudomány egyes jeles képviselői is. A jogi szabályozás ir ánti igényt elsősorban az állatokkal való érintkezés különböző területein tapasztalható, időnként riasztó jelenségek táplálták. Az arra hivatott szervek - kellő jogi háttér és felhatalmazás hiányában - esetenkénti passzivitása a közvélemény egy részében ag godalmat ébresztett. Elhangzottak és ma is elhangzanak olyan vélemények, hogy az állatvédelem szabályozását meg kell előznie a társadalom napi megélhetési gondjai rendezésének. Az állatvédelem és az állampolgárok jóléte, közérzete azonban ilyen módon nem á llítható szembe egymással. Ha az emberek és az állatok jogos érdekei összeütközhetnek, úgy az állami szerveknek erkölcsi, tudományos és gazdasági szempontból állást kell foglalniuk. A jelen törvényalkotásnak elsődlegesen az a célja, hogy az állatvilág egye deivel való felelősségteljes és kíméletes bánásmód követelményrendszerét átfogóan szabályozza. Alapja az a felismerés, hogy az erkölcs, a tudomány és a gazdaság követelményei az állatvédelem tekintetében is összeegyeztethetők. Nem hagyható természetesen fi gyelmen kívül a törvény megalkotásánál, hogy az állatvilág a sokrétű emberi szükségletek kielégítésének is fontos forrása. (17.30)
