Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 1 (326. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
3553 hozzászólást idézni az ön korábbi hozzászólásai kapcsán. De többször napirend előtt és most hosszabban az ön napirend előtti hozzászólásában szóba került a zalaegerszegi szívsebészet ügye, Papp professzor nyilatkozatának a kérdése. A magam részéről rendkívül sajnálatosnak tartom azt, hogy a szívműtétek elvégezhetősége, finanszírozása ügyében egyfajta pánikkeltés zajlik, a betegek körében félelemkeltés, és egy ilyen félrevezető nyilatkozat jelenhetett meg. Önöket arról szeretném, tis ztelt képviselőtársaim, tájékoztatni, hogy Papp Lajos professzort senki nem fosztotta meg a szívműtétektől sem Zalaegerszegen, sem Pécsett. Tény azonban, hogy Papp professzor a korábbi munkahelyein is összeférhetetlenséget tanúsított, a Semmelweis Orvostud ományi Egyetem Érsebészeti Klinikáján (Dr. Torgyán József: Jaj!) , a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen, és az ország kardiológusai és szívsebészei fenntartásokkal fogadják a megnyilvánulásait. Tény, hogy az elmúlt években a kormány és a parlament is r endkívüli erőfeszítéseket tett a zalai és a pécsi szívsebészet fejlesztése érdekében. Talán még emlékeznek, hányszor és hány millió és hány százmillió forintot szavazott meg külön a parlament ezen a területen. Tény, hogy életmentő műtét nem maradhatott el és nem is maradt el, és nem is fog elmaradni sem Zalaegerszegen, sem máshol, de az minden felelős orvosvezetőtől elvárható, hogy számot vessen a gazdaság teljesítőképességével, és ne ígérjen felelőtlenül. Tény az is, hogy a tárca többször kezdeményezte a m űtéti számok átcsoportosítását, hiszen az a helyzet, hogy más szívsebészeti centrumokban a tervezett teljesítményt nem érték el, és mód és lehetőség lenne arra, hogy az ország többi centrumának együttműködésével még a tervezett műtéteket is elvégezzék Zala egerszegen. Mindezek tükrében persze felmerül a kérdés, hogy végül is kinek az érdekében folyik a pánikkeltés, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Torgyán József: Kettő perc harminc másodperc volt! - Közbe szólás a kormánypártok soraiból: Kevesled?) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Ötperces lehetősége van, képviselő úr. (Derültség. - Közbeszólások: Házszabály!) Kérem, hogy tanulmányozza a Házszabályt, mielőtt a Házszabály vonatkozásában megjegyzése ket tesz. (Derültség.) Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Szekeres Imre frakcióvezető úr, a Magyar Szocialista Párt részéről: "A mezőgazdaságról" címmel. DR. SZEKERES IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnöknő ! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban két hír jelent meg az újságban. Az egyik arról szólt, hogy a gázolaj fogyasztási adójából jövő évben vissza lehet igényelni 44 forint 30 fillért. A másik arról szólt, hogy a Magyar Köztársaság kormánya egy új megállapodást kötött a világkereskedelmi szervezettel a magyar agrárexport támogatásáról, s ez az új megállapodás az előző kormány által kötött megállapodás helyébe lép, amely rendkívül előnytelen helyzetbe hozta a magyar agrárexportot. Ez a két hír jelzi , hogy a kormány és a két kormánypárti frakció a mezőgazdaság ügyeivel nem csupán a politikai nyilatkozatok szintjén, nem csupán a parlamenti vitákban, hanem érdemi kormányzati intézkedésekkel is segíteni kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt három é v története világosan mutatja, hogy ez a feladat nagy. Nagy ez a feladat, mert 1990 és '94 között a magyar mezőgazdaság termelése 30 százalékkal csökkent, és 627 ezerről 188 ezerre csökkent azoknak a létszáma, akik foglalkoztatottak a magyar mezőgazdaságba n. Ez volt 1994ben a kiindulópont, s ezzel az örökséggel néztünk szembe. Az elmúlt három év során a magyar mezőgazdaság termelése 15 százalékos növekedést ért el. Ez azt jelenti, hogy a korábbi visszaesés felét már sikerült pótolnunk, valamint nem csökken t a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma, sőt különböző támogatási akciókkal sikerült a falun élők nagy részének újra munkát és életlehetőséget adni.