Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 1 (326. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GYULA miniszterelnök:
3545 napig nem kerültek a parlament elé a kormány tárgyalási stratégiájának főbb irányelvei. Az EUalbizottságok, amelyek minden egyes bizottság mellett megalakultak, már régen bekapcsolódhatnának az előzetes véleményezésbe, annak érdekében, hogy kialakíthassák saját véleményüket, és hogy Magyarország egy korrekt tárgyalási stratégiával, mindenki véleményét tükröző tárgyalási straté giával felvértezve kezdje el a tárgyalásokat márciusban. Ahogy elnézem, kétségeim vannak, hogy a parlament érdemben bele fog tudni szólni az EUtárgyalási stratégiába, abba, ami évtizedekre meghatározza mindannyiunk sorsát, az ország sorsát, és amiben mind annyiunk véleményének tükröződnie kell. Ezért az ország diplomáciai és nemzetközi tekintélyét védendő, felkérjük a kormányt, legyen partner a BősNagymaros ügyében felállítandó parlamenti ellenőrzés megteremtésében. Felkérjük a kormányt, hogy az európai un iós albizottságokban - elkerülve, hogy megismétlődjön a bősi történet - haladéktalanul kezdődjön meg az előzetes tárgyalási anyagok vitája. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Országgyűlés! Minden képviselőcsoport vezetője elmondta felszólalását. Most megadom a szót Horn Gyula miniszterelnök úrnak válaszadásra. HORN GYULA miniszterelnök : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Csak azt nézem, hogy Pokorni Zoltán képviselőtársam itt vane... (Pokorni Zoltán belép az ülésterembe. - Zaj, közbeszólások: Jön már!) Jön? Megkönnyebbültem. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Nos, jómagam szeptember 29én, tehát két hónappal ezelőtt számoltam itt be az Országgyűlésnek ar ról, hogyan értékeljük a hágai döntést, mit kívánunk tenni, és milyen eredménye volt a szeptember 26ai hatpárti megbeszélésnek. Én már hozzászoktam ahhoz, hogy egyesek csúsztattak és csúsztatnak, de azért Torgyán képviselő úrnak az emlékezetébe idézném - itt van a jegyzőkönyvben (Zaj. - Puch László: Nem zavarja!) - az akkor elmondottakat, hogy én a kormány nevében ezúton is kijelentem, hogy tudomásul vesszük a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét. (16.10) Készek vagyunk az ítéletben foglaltak szerint a szlová k kormánnyal megkezdeni a tárgyalásokat; és sorra vettük, pontokba, hogy mit jelent a Magyar Köztársaság számára az ítélet. Ez hangzott el, és nem a hágai ítélet dicsőítése vagy dicsérete. Azt hiszem, jó lenne, ha elolvasná képviselő úr; mielőtt hivatkozik valamire, olvassa el az anyagot! (Dr. Szabó Zoltán: Nem tud!) Csak azért zavar, mert ha egyetlenegyszer fordulna elő, nem zavarna, de nem erről van szó, hanem hovatovább ez már gyakorlat egyes képviselőtársaim részéről. De ennél fontosabb: mi megállapodtu nk, ott, a szeptember 26ai hatpárti megbeszélésen. Megállapodtunk abban, hogy nem fogjuk politikai szempontból kezelni az ügyet, hanem kizárólag az ország érdekét nézzük, szakmai megoldásokat keresünk. Ez meg lett erősítve szeptember 29én valamennyi elle nzéki párt részéről. Egy órán belül Pokorni Zoltán képviselőtársam már külön napirendi pont keretében elkezdett - hogy úgy mondjam - meglehetősen durva stílusban foglalkozni az üggyel - a megállapodásunk ellenére. Azért tartom ezt furcsának, de ugyanakkor nem ismeretlennek vagy rendhagyónak, hiszen a Fidesz volt az 1992 márciusában, amely ellene szavazott a '77es szerződés felmondásának - itt, ebben az Országgyűlésben. És azt követően éppen a Fidesz, Illés Zoltán és a többiek, akik végig amellett ágáltak, hogy Hága fogja megváltani az országot a bősi ügyben, és aki nem ehhez tartja magát, azt mondották - sokszor még színházakban meg másutt rendezett fórumokon , hogy azok a haza árulói. Ilyeneket mondtak! - következetlenül és mindig az adott vagy a pillanat nyi politikai
