Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 25 (325. szám) - Az egyes pártok állami ingatlanjuttatásának törvényességi ellenőrzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3518 rossz, és nem jó fényt vet az akkori kormánytöbbségre. Gondoljunk a Kalasnyikovügyre, gondoljunk a '92. október 23ai ügyre, amikor szintén nem volt mód arra, hogy egy vitatott ügyet az akkori Országgyűlés kivizsgáljon . Aki a nyilvánosság és a demokrácia bajnoka ma, az nem árt, ha emlékszik arra, hogy nem volt ilyen bajnoka a nyilvánosságnak és a demokráciának akkor. A harmadik kérdés. Még egy kis kérdést hadd vessek föl; föltette déli fölszólalásának a végén Dávid Ibol ya a kérdést, hogy ha már ÁSZvizsgálatot kezdeményez a mostani kormánykoalíció, akkor vajon hajlandó lesze arra, hogy ha egyszer az ÁSZ valamit mond, megállapít, akkor azt el is fogadja, és ha igen, akkor szívesen belemegy ebbe a Magyar Demokrata Fórum i s. Én azt szeretném mondani, hogy az Állami Számvevőszéknek megvan a maga funkciója, feladata, ennek megfelelően a maga vizsgálatát elvégzi. Én úgy emlékszem - bár nem voltam akkor képviselő , hogy azért az előző ciklusban is előfordult, hogy az ÁSZ költs égvetési jelentéséhez az akkori Pénzügyminisztérium is fűzött észrevételeket. Tehát az akkori Pénzügyminisztérium sem fogadott el száz százalékig mindent abból, amit az Állami Számvevőszék mondott. De hát most mit látunk? A múlt héten is részt vettem azon a gazdasági bizottsági ülésen - mert én a gazdasági bizottságban ülök , ahol a számvevőszéki bizottság után a gazdasági bizottság is megvitatta a Budapest Bank ügyében készült számvevőszéki jelentést, és az a jelentés, amit először a számvevőszéki bizotts ág elfogadott, utána a gazdasági bizottság elfogadott, ez nem teljesen egyezett meg, sőt, lényeges pontokon eltért a Számvevőszék eredeti álláspontjától; és a Számvevőszék elfogadta, tudomásul vette ezt a jelentést. (21.10) Tehát sok mindent elfogadott abb ól, amit a Pénzügyminisztérium meg a bizottságok kifogásoltak az eredeti Számvevőszékjelentésben. Emlékszünk rá, az eredeti Számvevőszékjelentésben volt egy bizonyos összeg, hogy mekkora veszteség ez a Budapest Bank, aztán kiderült - a Pénzügyminisztériu m észrevételei alapján , hogy nem annyi, hanem kevesebb, és ez a dolog folytatható. Ez a bizonyos számvevőszéki bizottsági meg gazdasági bizottsági határozat azt tartalmazza - és a Számvevőszék ezt elfogadta , hogy a Budapest Bank esetében, a Budapest Ba nk privatizációjában nem történt törvénysértés. Ezt azért tartom fontosnak leszögezni, mert például axiómaként mondogatják ellenzéki képviselőtársaink hétről hétre, hogy itt valami törvénysértés történt, hogy itt valami kár érte az országot; ezek vitatható kérdések, a Számvevőszéknek van egyfajta közgazdasági álláspontja, másnak lehet másfajta közgazdasági álláspontja. Tehát arra kérem Dávid Ibolyát, ne várjon tőlünk olyan biankó ígéretet, hogy biztos elfogadjuk azt, amit a Számvevőszék szakemberei valamily en ügyben állíthatnak; ők független és hozzáértő szakemberek, de mint senki, ők sem tévedhetetlenek. Tehát ilyesmit szerintem nem lehet tőlünk elvárni. S végül még egy kérdéssel szeretnék foglalkozni, ami állandóan felmerül, hogy miért az MDFFideszszékhá zzal, ingatlanüggyel foglalkozunk, miért nem mind a hat párt ingatlanügyével. Bár mind a hat pártról szó van a jelentésben, de miért mindig ez kerül elő? A dolog szerintem borzasztó egyszerű. Van a '89es törvény, a pártok ingatlanjuttatásáról. Miről szól ez a törvény? Arról szól a törvény, hogy a pártokat, a parlamenti, illetve az 1 százalékot elért pártokat a működésükhöz székházakhoz kell juttatni. És nem arról szól a törvény, hogy túl azon, hogy a pártok folyó készpénztámogatást kapnak a költségvetésbő l, még vagyoni támogatást is kapnak arányosan; hogy azzal a vagyonnal mit csinálnak, mire használják, az a belügyük, egyszerűen úgy döntött az állam, hogy még vagyont is hozzávág a pártokhoz - a törvény nem erről szól! A törvény székházjuttatásról szól. Ez zel szemben mi történt ezekkel a bizonyos ingatlanokkal? Birtokba sem vették a pártok, hanem látatlanban továbbadták. Tehát gyakorlatilag ingatlankereskedelemre, nagybani ingatlankereskedelemre juttatta az akkori kormány ennek a két pártnak ezeket az ingat lanokat - a '89es törvény szellemével, funkciójával gyökeresen ellentétesen.
