Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DÖGEI IMRE (FKGP):
337 Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Tímár György, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FK GP) : Igen tisztelt Orosz Sándor Képviselőtársam! Ön kitűnően értelmezi az általam elmondottakat. Csakhogy a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága számtalan határozatában deklarálta azoknak a jogi tényeknek az igazságát, amelyet én most igen vázlatos formába n előterjesztettem. Tehát ha valaki tévedésben van, akkor hála istennek az nem én vagyok, hanem ön. ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Dögei Imre, a Független Kisgazdapárt részéről; őt követi Solymosi József független képviselő. Megadom a szót Dögei Imre képviselő úrnak. DÖGEI IMRE (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lám, a szövetkezeti földtörvény vagy inkább csak simán mondva, a földtörvény mennyi vitát, mennyi érvet hoz egymás mellé pozitív, negatív irányból! Én egy másik megközelítés ből is szeretném önök elé terjeszteni ezt a kérdést. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Rádióhallgatók! (Derültség.) A Magyar Köztársaság jelenleg hatályban lévő alkotmánya 76. §ának (2) bekezdése rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság állami címeré t a Szent Korona, államalapító Szent István királyunk Szent Koronája zárja le. Tekintettel arra, hogy ezt a Magyar Köztársaság alkotmánya állapítja meg, magának a ténynek alkotmány- és közjogi tartalma van. Nevezetesen az, hogy a Szent Korona, mint közjogi fogalom kellékeivel együtt ma újból érvényesül a hatályos magyar alkotmányban, mint a Magyar Köztársaságot megjelenítő legfőbb állami jelképnek, a Magyar Köztársaság címerének legfőbb helyén álló eleme. Az országcímert, melynek minden eleme fontos közjogi tartalmat hordoz, minden állampolgárnak a lehető legkomolyabban kell vennie. Ez külföldön meg is valósul az ottani országcímerekkel kapcsolatban. Hiszen nem véletlenül ez helyettesíti a hivatalos okmányokat, ez áll a nemzetközi szerződések tetején, ez van kifüggesztve minden hivatalban és bíróságon, hol a hatalom nevében hoznak döntéseket, és legfőképpen ez van itt az ország házában, az Országgyűlés elnökének feje felett is, jelképként és figyelmeztetésként. Számunkra az alkotmány által is így nevesített S zent Korona nem lehet egyszerűen múzeumi rekvizitum, hanem megszentelt kegyeleti tárgy, ábrázolata pedig közjogi jelkép. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság jogalkotása erre a közjogi tartalom által képviselt eszmeiségre kell hogy épüljön, és ettől nem térhet el. Mi a Szent Korona közjogi tartalma? 1. A Szent Korona kifejezi a magyar lakosság összességét. 2. A Szent Korona kifejezi azt a területet, ahol a magyar lakosság él, tehát kifejezi a földet, a vizet, a hegyeket és a folyókat, a síksá got, a tavakat, a rajtuk, bennük élő növényeket és állatokat is. 3. A Szent Korona legfontosabb közjogi tartalma, hogy az előző pontban felsoroltakat minden körülmények között megvédelmezi. Az Aranybulla, a magyar jog 1222ben kibocsátott alapdokumentuma í gy fogalmaz: "A Szent Koronához tartozó személyek sérthetetlenek." Kik értendők ez alatt? A magyar lakosság és az a terület, amelyen él. Bár vannak közöttünk számosan, akik Rosztovban, Moszkvában vagy marxista ifjúságot nevelni próbáló egyetemeken nem tanu lták ezt, és csak otthon szüleiktől vagy a '90es években a rendszerváltáskor hallották ezt a fogalmat. Mindez, mint a magyar nemzet minden egyes tagjára, rájuk is vonatkozik.
