Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 24 (324. szám) - A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról... - ELNÖK (dr. Áder János): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
3341 A törvényjavaslat kimondja, hogy a fióktelep egy sajátos cégforma, és éppen úgy kezelendő, mintha már a megszokott c égformákról lenne szó, például egy részvénytársaságról. Minden olyan szabály, amely az adott pénzügyi intézményre - befektetésire és szolgáltatóra - vonatkozik, így értelemszerűen a fióktelepre is alkalmazandó. Ezzel tehát a törvényjavaslat biztosítja a ne mzeti elbánás elvét, mert nem tesz különbséget a tekintetben, hogy az adott pénzügyi intézmény, befektetési szolgáltató belföldi avagy külföldi székhellyel rendelkezike. Eltérő követelmények csak ott találhatók a törvényjavaslatban, ahol a cégforma sajáto sságai miatt ez indokolt. Így például egy fióktelepnek nem lehet igazgatósága, nincs alaptőkéje, és felszámolása is eltérő szabályokat igényel. Ezek az eltérések azonban csak oly mértékűek, mint például ami egy részvénytársasági formában működő vállalkozás és egy szövetkezeti formában működő vállalkozás között áll fenn, így a nemzeti elbánás elve maradéktalanul érvényesül. A befektetők, a betétesek védelme, valamint az állami felügyelet lehetőségének megteremtése érdekében a törvényjavaslatok olyan szabályo kat tartalmaznak, amelyek kizárják azt, hogy nemkívánatos jelenségek is megjelenjenek a hazai pénz- és tőkepiacon, a fióktelepek egyébként kedvező hatásai mellett. Ezért a javaslat előírja, hogy csak olyan országból érkezhet fióktelep részére adható engedé ly a magyarországi működésre, amelynek felügyeleti hatóságával az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet nemzetközi működési megállapodást kötött, így teremtve meg az állami felügyeleti munka egységét a fióktelepek vonatkozásában. (18.10) Hasonló befektető, illetve betétesvédelmi célt szolgál és egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásokkal áll összhangban az a követelmény, amely szerint annak az országnak, ahol a fióktelep tulajdonosának székhelye, illetve fő irodája van, rendelkeznie kell a nemzetközi sztend erdeknek megfelelő pénzmosás elleni jogszabályokkal. A fenti szabályok összességében biztosítják azt, hogy Magyarország teljesíthesse nemzetközi kötelezettségét, és hogy a magyar gazdaság új lehetőséget kapjon a nemzetközi gazdasági folyamatokba történő be kapcsolódásra, de egyben kizárják azt is, hogy esetleg negatív tendenciák érvényesüljenek a hazai pénz- és tőkepiacon. A kormány körültekintő és hosszú távú gondolkodását bizonyítja továbbá a magyar bankrendszernek univerzá lis bankrendszerre való áttérésének módja. Az elmúlt években széles körű, a szakma legkiválóbb szakembereinek bevonásával, színvonalas vita bontakozott ki a magyar bankrendszer és a tőkepiac jövőjéről. A nemzetközi folyamatok körültekintő és sokoldalú elem zése alapján a vita résztvevőinek többsége arra a következtetésre jutott, hogy a magyar bankrendszert univerzális bankrendszerré kell fejleszteni, mert a nemzetközi tendenciák ebbe az irányba mutatnak. A gyakorlatban azt fogja jelenteni bankrendszerünk uni verzalitása, hogy a pénzüket elhelyezni kívánók a jövőben a banktól többféle szolgáltatást vehetnek egyszerre igénybe, a betételhelyezéstől az értékpapírvásárlásig, és egyes biztosítási termékekre is lehet majd bankban szerződést kötni. Így az ügyfelek sz éles körű szolgáltatást vehetnek igénybe anélkül, hogy ehhez több céget is fel kellene keresniük. Ez a kiszolgálási mód az ügyfelek számára olcsóbbá teszi a különböző szolgáltatásokat. Ez a fajta szolgáltatáskörbővülés a nemzetközi bankrendszerre jellemző , és a magyar bankrendszer lemaradna a nemzetközi versenyben, ha nem követné ezt a folyamatot. Ugyanakkor a magyar ügyfelek is rosszabb helyzetbe kerülnének, mert ugyanazt a szolgáltatást drágábban és több helyen vehetnék igénybe. Ez a szakmai vita tehát a zzal zárult, hogy hazai bankrendszerünket univerzális bankrendszerré kell továbbfejleszteni. A kormány a szakmai vita eredménye alapján döntött a fejlesztésről, azzal azonban, hogy megfelelő időt biztosított a pénz- és tőkepiaci szereplőknek az átállásra. Így a tavalyi törvénymódosítások során első lépcsőben a hitelintézetek lehetőséget kaptak arra, hogy közvetlenül kereskedhessenek állampapírokkal, illetve zárt körű, zárt kibocsátású értékpapírokkal, de a nyilvános kibocsátású értékpapírok piaca még nem ny ílt meg a hitelintézetek számára.
