Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 24 (324. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
3323 védelmét megfelelő módon, ha az általános vitát lefolytatja, és a szükséges módosításokkal a törvényjavaslatot minél előbb törvénybe iktatja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm k épviselő úrnak. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót a következő sorrendben: először Puha Sándor képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről; őt követi majd Balsay István képviselő úr , a Fidesz részéről. Most tehát szólásra következik Puha Sándor képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. (16.10) DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/4603. számú javaslat, amely a vállalko zás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat, mint miniszter úr is említette, jogalkotási folyamat, egy törvénycsomag utolsó állomása. Már lezártuk a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvénytervezet általános vitáját, és tulajdonképpen a közterületfelügyelet törvényi szabályozása van még hátra. Az állami tulajdon lebontása és a magántulajdon meghatározóvá válása indok olta ezt a törvényalkotási folyamatot. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény feloldja a rendőrség vagyonvédelmi monopóliumát, és a vagyonvédelem területén a bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokat teszi elsősorban feladatává. A megelőző vagyonvéde lem azonban a tulajdonos joga. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység felügyeletét utalja a rendőrség hatáskörébe. Egy 1995. évi kormányrendelet és annak végrehajtására kiadott BMrendeletek szabályozzák jelenleg a tervezet által szabályozandó területet. Azonban a jogforrási szint elégtelennek mutatkozott, mindenképpen indokolt a törvényi szintű szabályozás. Az előttünk lévő tervezet nem a személy- és vagyonvédelmi tevékenység egészére, csupán a vállalkozás keretében végezhető tevékenység szabályozásához a d törvényi kereteket. Mivel ilyen irányú tevékenységet elég kiterjedten folytattak eddig is, a működést illetően már vannak tapasztalatok, amelyek azt mutatják, hogy a tevékenységet végzők egy részénél szakmai, képzési fogyatékosságok voltak. A szervezetek egy része jogellenes eszközöket alkalmazott, és bizonyos kriminális veszély is jelentkezett. Alapvető fontosságúvá vált tehát, hogy törvény erősítse a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatás tevékenys égét, és garanciákat nyújtson a társadalom számára a szolgáltatást igénybe vevők és a többi érintett számára, hogy személyhez fűződő jogaik, vagyonérdekeik sérthetetlenek maradnak, az erre irányuló igényeiket érvényesíthetik. A törvényi szabályozásnak töre kednie kell arra, hogy ezekben a vállalkozásokban ne érvényesülhessenek kriminális érdekek, vagy hogy a jogi feltételeknek egyébként megfelelő - hadd tegyem idézőjelbe - "magánrendőri" vállalkozások ne elégíthessenek ki bűnözői törekvéseket: védelmi zsarol ás, illegális pénzbehajtás s a többi. Ezt a célt szolgálja a tervezet 4., 5. §a, amelyek csak olyan személy számára teszik lehetővé a tevékenység végzését, aki szakmailag kellően felkészült, büntetlen előéletű, de például a személy- és vagyonőr, valamint a magánnyomozó esetében a büntetőjogi értelemben vett büntetlenségen túli előéletet is megkövetel. Szigorú adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget is előír a törvény. Azonban a harmadik személytől megszerzett adatok tekintetében hatósági vagy bírósági eljárás esetén még relatív mentességet sem ad. Komoly garanciát jelent a kötelező kamarai tagság és a kamara ellenőrző, szankcionáló szerepe is. A kamara komoly és hatékony szakmai, valamint morális kontrollt tud gyakorolni. Egyértelmű, hogy a törvényben i s támogatni kell az olyan önszerveződésen alapuló szervezeteket, amelyek eredményesen tudják védeni tagjaik szakmai érdekeit, és fel tudnak lépni a jogszabályokat kijátszó, azokat megkerülő vállalkozókkal szemben.
