Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 24 (324. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:
3317 meghatározása, miszerint a saját jogú nyugdíjnak kell az előbb említett mértékben megállapításra kerülni, tehát itt aligha lehet kontaminálni a más természetű nyugdíjrendezés kérdését ezzel az öregségi nyugdíjat érintő alaprendezéssel. Így tehát nagyon fontos, hogy e téren világos, egyértelmű és az idézett jogszabállyal összhangban álló rendezésre kerüljön sor, és e tekintetben meg felelő, felelős és megnyugtató nyilatkozatok lássanak napvilágot. A másik kérdés, amit csak érinteni tudok: felmerültek aggodalmak, megalapozott vagy remélhetőleg megalapozatlan aggodalmak, hogy az emelés, illetve netán az özvegyek esetében is jelentkező v árakozás kielégítése esetleg késleltetéssel történik. De ennek most részleteibe nem bocsátkozva, nagyon szerencsés lenne, ha illetékes helyről elhangozna az, hogy visszamenőleges vagy 1998 januárját (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő letelté t.) megközelítően követő időpontban történik a kiutalás. Most egyebekről nem szólva (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) e két pontra szeretném irányítani a figyelmet. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Keller László államtitkár úrnak. KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt azt szeretném leszögezni, hogy ebben az évben - bár erre Szabad György képviselőtársam nem tért ki, de azért szükség es tudunk , januárban 19,5 százalékkal növekedett a nyugdíj, a nettó keresetnövekedés pedig 17,4 százalék volt. Tehát ebben az évben további nyugdíjemelésre nincs szükség, illetve nem kell rá számítani. 1998ban az új társadalombiztosítási nyugdíjról szól ó törvény rendelkezése szerint a nyugdíjakat az előző, tehát az 1997. évi nettó átlagkereset mértékének megfelelően kell emelni azzal, hogy ezen belül kell biztosítani az özvegyi ellátások reformjának 2,5 százalékpontnyi általános emelést kitevő többletét is. A törvény rendelkezése szerint az emelést két ütemben kell végrehajtani. Január hónapban az 1997. évi nettó átlagkeresetnövekedés várható mértékének megfelelő emelést kell tenni. Ennek a mutatónak a várható mértékét a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolása, továbbá a törvényjavaslathoz a gazdaság 1997. évi várható mutatóiról mellékelt függelék tartalmazza a 2122 százalékos mértékben. Az 1998 január hónapra jóváhagyott nyugdíjemelés 21,5 százalék, mínusz az özvegyi nyugdíjreform t öbblete, ami 2,5 százalék, tehát ennek az eredménye összesen 19 százalék. Ezt egyébként a törvény mint minimális mértéket is garantálja. Ezt a 19 százalékos januári emelést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság oly módon készíti elő, hogy a január havi szokásos n yugdíjfolyósítási napokon a nyugdíjasok ezt a havi nyugdíjukat már a 19 százalékkal növelt mértékben fogják megkapni. Az emelés második ütemét november hónapra írja elő a törvény, mégpedig oly módon, hogy ha az ekkorra már megismert 1997. évi keresetnöveke dés tényadata 1 százalékponttal meghaladja a januári emelés alapjául szolgáló várható mértéket, akkor novemberben az egész évre járó különbözetet egy összegben kell a nyugdíjasok számára kifizetni. Ha a tényleges és a várható adat közötti eltérés 1 százalé kpontnál nagyobb lesz, akkor november hónapban a különbözetet nyugdíjemelés formájában természetesen január 1jei visszamenőleges hatállyal kell biztosítani. Még kellő biztonsággal nem lehet megjósolni, hogy jövő évben milyen mértékű és ennek függvényében milyen módszerű második ütemű nyugdíjemelésre fog sor kerülni. Ez majd jövő májusban fog a tényadat ismeretében kiderülni. Arról pedig szeretném megnyugtatni képviselőtársamat, hogy az özvegyinyugdíjrendezés 1998. január 1jétől hatályos, és mint ahogy má r Szekeres Imre frakcióvezető úr felszólalására reagálva elmondtam, a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok arra törekednek, hogy még ez évben az erről szóló
