Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
331 meg. Felvetődhet - említe ttem, felvetődhet , de nem így van. Ugyanis a Fidesz gazdaságpolitikai programjának 12. pontjában az alábbiakat találjuk. Idézem: "A szétaprózott földbirtokoknak azonban a versenyképes működés érdekében koncentrálódniuk kell, anélkül csak önellátó és kise gítő termelést folytatható rajtuk. Lehetővé kell tenni, hogy a szövetkezetek és a társaságok is szerezhessenek földtulajdont. Ezen kívül szabályozni kell a külföldiek földtulajdonszerzési jogait, és jelzáloghitellel terhelhetővé kell tenni a földet." Ezze l a véleménnyel is egyetértek. A felhozott javaslat lényegében konform a Fidesz előbb idézett választási programjával. Amit nem értek, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselőtársaim: hogy milyen ok vagy milyen indok mellett tértek el ettől a programjuktó l, mert ez idáig erre ésszerű okot, elfogadható okot én nem hallottam. Tisztelt Országgyűlés! A vita eddigi szakaszában ellenzéki képviselőtársaim hosszan érveltek arról, hogy miért nem lehet megnyitni a földpiacot a külföldiek előtt. Szeretném egyértelműe n pontosítani, hogy a javaslat nem teszi lehetővé a külföldi magánszemélyek földtulajdonszerzését, szemben az előző parlamenti ciklussal, amikor is a '94. évi LV. törvény elfogadásáig és hatálybalépéséig 1994. VI. hónap 27éig külföldi természetes személye k és külföldi székhelyű gazdasági társaságok tulajdonszerzési képessége nem esett korlátozás alá. Medgyasszay képviselő úr hivatkozott rá, hogy külföldiek mintegy 50 ezer hektár termőföldet a kárpótlás során szereztek. Ez nem is baj, de tisztáznunk kell, h ogy a külföldiek tulajdonszerzésének nem ez volt az egyetlen módja. A teljesség érdekében arról is beszélni kell, hogy az alagi, a bajai, a bárdi, a csányi, a hevesi, a hosszúhegyi, az izsáki, a kisbéri, a mátraházi, a nyírlugosi és a tiszalöki mezőgazdasá gi kombinátok, illetve állami gazdaságok felszámolása során az e társaságok szántó művelési ágban nyilvántartott földterületének 46 százalékát, mintegy 6070 ezer hektárt szerzett meg külföldi természetes vagy jogi személy. (20.40) Arról is beszélni kell, hogy az 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig külföldi természetes és jogi személyek a földpiacon egy egyszerű engedélyezési eljárás után szerezhettek termőföldtulajdont. Az ellenzéki képviselőtársaim által említett zsebszerződések 1994. július 27ig nem azért köttettek, mert külföldi vevőként nem jelenhettek meg. Az ok, tisztelt képviselőtársaim, az első kárpótlási törvényben, pontosabban annak 23. és 24. §ában keresendő. E törvényhelyek szerint ugyanis, ha a kárpótolt a termőföldárverésen vett termőföl djét a vételtől számított három éven belül, mezőgazdasági vállalkozói utalvány igénybevétele esetén öt éven belül elidegeníti, a bevételt a személyi jövedelemadóalapjához hozzá kell számítani. Tekintettel arra, hogy a kárpótlás során olyan birtokszerkezet alakult ki, mint amilyenről itt már szó esett, és eladóként szinte kivétel nélkül a földpiacon kárpótláson tulajdont szerzett személy jelentkezett, nyilvánvaló, hogy az ő érdeke és nem pedig a külföldi tulajdonszerzési korlátja volt az az ok, ami miatt ne m végleges adásvételi, hanem úgynevezett zsebszerződés készült. A zsebszerződések tömeges elterjedését ezek a jogszabályi rendelkezések és nem a külföldiek tulajdonszerzési korlátai okozták 1994 előtt. Tisztelt Országgyűlés! A felhozott javaslat vitája - m int ahogy bevezetőmben említettem - a tulajdonszerzési képesség körül csúcsosodik ki. Én magam is döntően erre a kérdéskörre koncentráltam, meg kell azonban állapítani, hogy ennek következtében a javaslat más részei érdemtelenül háttérbe szorultak, pedig n éhány igen fontos rendelkezés található közöttük. Ilyen fontos rendelkezés például a haszonbérleti jog ingatlannyilvántartásba történő kötelező bejegyzésének előírása. Úgy ítélem meg, hogy e rendelkezés gyakorlati alkalmazása átláthatóvá teszi a földhaszn álati viszonyokat. Ugyanakkor e rendelkezés néhány kérdést is felvet. Ilyen kérdés az, hogy a haszonbérleti jognak mint jogi ténynek az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése kinek a költségére történik majd. Figyelemmel arra, hogy a kárpótlás, illetv e a részaránytulajdonok kiadása során egyes földtulajdonosok nyolctíz tagban szereztek földtulajdont, belátható, hogy e kérdés pontosabb szabályozása módosító indítvánnyal elengedhetetlen. Én magam olyan módosító indítványon
