Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - Az egészségügyről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3274 ellátásokat, akkor azt hiszem, hogy az a megoldás, ami a törvény jelenlegi szövege, jó megoldás. Ugyanis nem várható, hogy valaki, aki a saját hitét köv eti, ebben a hitében meginogjon, megváltozzék, ha a betegség eléri, de azért jól tudjuk, hogy ez a magyar népességnek egy számszerűen viszonylag kis részére vonatkozik. Ha tehát minden ember számára megnyitunk egy lehetőséget, amiről jól tudjuk lélektanila g, hogy nem így működik, akkor baj következik be, és ezen rengeteg bajról Pusztai Erzsébet képviselőtársam szólt. Tehát azt gondolom, hogy el kell választani ezt a vallási indíttatást és az általános érvényű lemondást. És ha ezt nem találjuk meg, akkor a t öbbség érdekét kell védeni. Eddig is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) tiszteletben tartották azokat, akiket vallási eszmék vezettek. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Ké tperces reagálásra megadom a szót Mészáros István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Én is Gellért Kis Gábor hozzászólásához szeretnék néhány megjegyzést fűzni, tudniillik én n em úgy értettem Pusztai Erzsébet képviselő asszony és Surján képviselő úr felszólalását, ahogy ő, én úgy gondolom, hogy ők mindketten rendkívül fontos kérdést feszegettek az ellátáshoz való jog visszautasításával kapcsolatosan. Azt szeretném leszögezni, ho gy egy dolog a beteg önrendelkezési joga. Én hívő ember vagyok, és le szeretném szögezni, hogy személyesen speciel nem értek egyet azzal, hogy én magam határozzam meg, mikor ér véget az életem, de mivel a törvény nem teszi kötelezővé azt, hogy visszautasít sa az állampolgár az orvosi ellátást, ezért úgy gondolom, hogy az én személyes viszonyulásom szempontjából ez közömbös kérdés. Viszont nem lehet ezt az egész önrendelkezési jogot kiragadni a környezetből, abból a környezetből, ahol az adott polgár, aki vis szautasítja azt, helyet foglal - és mondjuk, itt a családjára gondolok elsősorban. Mert mit is jelent például a környezetének az, ha valaki visszautasítja az ellátást? Az a környezet, ahogy arra célzás történt, ott áll és látja azt az embert, akihez orvost kellene hívni - és ezt ne tegye meg azért, mert három vagy négy évvel ezelőtt egy okiratot kiállított, amelyben azt mondta, hogy neki nincs szüksége orvosra, ha ilyen baj éri? Azt szeretném ezzel mondani ügyvédként, hogy ebből még jogilag is probléma kele tkezhet adott esetben arra nézve, aki nem hívja ki az orvost - de most két perc időkeret kevés ehhez. Tisztelt Ház! Gellért Kis Gábor képviselő úr azt mondta, hogy öntudatos polgárokat kell nevelnie ennek a törvénynek. (21.20) Én úgy gondolnám, hogy az önt udatosságot nem az egészségügyi törvényen keresztül kellene a jogalkotónak megcéloznia - bár ennek is van ilyen vetülete, ezt nem becsülöm le , hanem például ott kellene kezdeni az öntudatos polgári létre nevelést, hogy például az ügynöktörvényben nem az ügynökök jogait (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kellene védeni a besúgottakkal szemben; mert komédia az egész, ami ott történt, hogy (A felszólaló mikrofonját kikapcsolják.) a történelmi múltat nem lehet föltárni, és a spi clik személyét nem lehet leleplezni. (Dr. Salamon László tapsol.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő Úr! Több ok miatt meg kell szakítanom. Az egyik az, hogy az időkerete lejárt, a másik az, hogy részletes vitában csak a módosító indítványokhoz lehet hozz ászólni. Kérem, hogy tartsák meg ezeket a kereteket! Kétperces reagálásra megadom a szót Surján László képviselő úrnak, Fidesz. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz) :
