Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az egészségügyről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
3268 megnézne, már nem találná teljes mértékben belátóképesnek, de ilyen nincs, hiszen vizsgálatra senkit nem lehet kényszeríteni. Egy ilyen állapotban kitölt egy közokiratot, majd eze k után a betegsége súlyosbodik, és mondjuk, elkövet egy öngyilkosságot; nagyon gyakran az öngyilkossági kísérlet hívja fel az orvosok és a hozzátartozók figyelmét arra, hogy valami nagyon súlyos probléma van a háttérben. Ha a közokirat alapján ezt az ember t nem lehet megmenteni, akkor most vajon mit csináltunk? Egy papírral megakadályozzuk a gyógyítást? Ezt a megoldást én elfogadhatatlannak tartom, hogy megszorítások nélkül, általános érvénnyel vissza lehessen utasítani beavatkozást. De van egy másik gondom is, és ez különösen érdekes számomra, hiszen ha egyszer egy közokiratban el lehet érni azt, hogy valakit ne mentsenek meg, ne gyógyítsanak meg, akkor, kérem, közokirathamisítással meg lehet ölni egy embert! Igen, pontosan így van, tudniillik közokiratha misítással meg lehet akadályozni, hogy az embert megmentsék - ez azt jelenti, hogy megölik! Nem tudom, gondolkoztake az előterjesztők arról, hogyan fogják a büntető törvénykönyvbe azt az egészen sajátos új tényállást bevezetni, hogy "közokirathamisítássa l elkövetett emberölés". Nem tudom, hogy gondolkodtake arról a tisztelt előterjesztők, hogy vajon tényleg ezzel az egészségügyi törvénnyel be kellenee vezetni Magyarországon egy olyan emberölési lehetőséget, amilyen eddig még nem volt. Komolyan gondolják ezt? Hogyan akarják megakadályozni? Azt gondolom, hogy ilyen fajta megoldást törvénybe írni nagyon bűnös dolog volna. Azzal egyet tudok érteni, hogy lehetnek olyan bizonyos fajta ellátások, amelyre vonatkozólag rendelkezhet az ember. De ezt csak úgy lehet a törvénybe venni, ha a megszorítások benne vannak, mert ma ez a törvény általános érvénnyel nagyon széles körre vonatkozik. Én egy olyan csatlakozó indítványt nyújtottam be, amelyik arról szól, hogy arra az esetre, ha valaki biztosan gyógyíthatatlan, gyó gykezelés mellett is halálos betegségben szenved majd, akkor előre közokiratban visszautasíthassa erre az esetre az ellátást. Azt gondolom saját orvosi tapasztalatom, saját orvosi esküm alapján, hogy ez a helyzet kezelhető, ez a megoldás kezelhető; de az, ami a törvényben megtalálható, az abszolút kezelhetetlen, és orvos számára teljesen elfogadhatatlan megoldás. Meggyőződésem egyébként, hogy ez a betegek érdekét sem szolgálja, hiszen a törvény más helyütt a cselekvőképes beteg számára lehetővé teszi, hogy ellátást visszautasítson, de akkor és ott, és nem egy akármilyen papírral, amit az orvosnak még ellenőrizni sincs módja. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon kérem, hogy gondolják meg ezeket az érveket. Nagyon kérem, ne hozzanak olyan e gészségügyi törvényt, amelyik ilyen súlyos következményeket is előidézhet. Ennél azért több és bölcsebb belátásra lenne szükség. Nagyon fontosnak tartom, hogy sikerült a törvénybe belevenni, ami eredetileg kimaradt: nemcsak a betegnek, hanem a hozzátartozó knak is vannak kötelezettségei az egészségügyi intézményben. Az egész törvényben egy szó sem volt arról, hogy a kórházban tartózkodó hozzátartozóknak is be kell tartaniuk a házirendet, és sok egyéb kötelezettségük van. Ezt az előterjesztő elfogadta, tehát a törvénybe most már bekerült. (Általános zaj.) A többi módosító indítványom jelentősrészt kisebb jelentőségű módosításokat tartalmaz. Még egyetlen fontos kérdésre szeretnék kitérni. A törvény bevezeti a betegjogi képviselő fogalmát, bevezeti a betegjogi k épviselő intézményét, ám semmiféle előírást nem tartalmaz arra, hogy ki milyen végzettséggel lehet betegjogi képviselő. Nos, én azt gondolom, hogy egy ilyen intézmény bevezetésekor megkerülhetetlen, hogy a betegjogi képviselő funkciójának betöltéséhez szük séges képesítési feltételeket törvénybe foglaljuk, hiszen itt olyan jogosítványokat adunk a betegjogi képviselőnek, amihez bizony igen komoly szintű képzettség kell, és nem elegendő egy akármiféle tanfolyam elvégzése valamilyen szociális munkás által, mert akkor nem fogja tudni betölteni a feladatát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
