Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János):
327 tőkeerejükkel visszaélve több mint 1,2 millió magyar állampolgártól meg fogják szerezni. Ezeket a kistermelőket ezzel létalapjuktól fosztanák meg és földönfutóvá tennék. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy már a zsebszerződés is rendelkezési jogot jelent a magyar föld felett, a magyar társadalomnak a kárára. Ez a törvénytervezet csak a tulajdonnal foglalkozik, azonban ezeket az összefüggések et mindenféleképpen vizsgálni kell. Ez a megoldás, mint az előzőekben mondtam, nem lehet közérdek, már csak azért sem, mert Magyarország 1993ban ratifikálta az emberi jogokról szóló római egyezményt, amely kimondja, hogy a tulajdonnal való rendelkezés jog át csak közérdekből szabad korlátozni. Ugyanakkor az alkotmányunk 9. §ának (1) és (2) bekezdésében, valamint a 13. § (1) bekezdésében biztosított, a tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogok is sérülnek. A kormány tiltakozása ellenére realitás, hogy Magyarorsz ágon bejegyzett, akár egyszemélyes társaságok is földtulajdonossá válhatnak, és a tulajdonukká vált földet, melyet az önkormányzatok hozzájárulásával egyes települések jelentős részére is kiterjeszthetnek, korlátlan ideig a belföldiek részére biztosított á llami támogatások elnyerésével, külföldi tőkebefektetéssel nagybirtokosként használhatják az egy- vagy kétszemélyes társaságok. Főként attól fél itt a magyar társadalom, hogy nem is volt soha 1990 óta ellenőrzés, és nem lesz az elkövetkezendő időkben sem, tehát bármit is ígér a törvénytervezet, annak a végrehajtása, ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen. Nem kívánom ecsetelni azt, hogy milyen szerepe lesz ilyen helyzetben a település jelenlegi mezőgazdaságból élő lakóinak. Egy HajdúBihar megyei példát szere tnék felhozni a parlagföldekkel kapcsolatban. Ott körülbelül két héttel ezelőtt nyilatkozott a földművelésügyi hivatal vezetője, hogy HajdúBihar megyében 1 százalék alatt van a parlagterület. Én ahogy HajdúBihar megyét jártam, biztos vagyok ebben, hogy e z így igaz. Azonban fel szeretném hívni a figyelmet arra is, hogy több mint 50 százalékát a földeknek most is nagyüzemi művelésben használják. Tehát ha parlagterületek vannak, azért nem egyértelműen a kistermelők a felelősek. Azonban volt egy másik visszaé lés már régebben, amelyből a magyar társadalom okult. Ez a kárpótlási jegyek vásárlása, hiszen a kárrendezési hivataloknál az ügyvédek egy táska kárpótlási jeggyel jelentek meg, és már akkor is összevásárolták a kárpótlási földek jelentős részét. (20.20) N em beszélve arról, hogy a nagyüzemi vezetők a téesztulajdonok és a 2030 aranykorona megvásárlásával már jelentős földterületet szereztek akkor is. Ezért az elmondottak alapján határozottan kérem a tisztelt kormánytól a Magyar Igazság és Élet Pártja nevébe n és a saját nevemben is, hogy a tervezetet vonja vissza, az Országgyűlés a jelenlegi választási ciklusban ezt a törvényt ne tárgyalja. Úgy gondolom, a magyar közvélemény, a magyar mezőgazdaságból élők egy olyan módosítást tudnának támogatni, mely egy mond atból állna, és kimondaná, hogy a külföldiek sem magánszemélyként, sem belföldi és külföldi jogi személyként Magyarországon termőföldtulajdonhoz nem juthatnak, belföldi szövetkezetek és jogi személyek csak tagjaik magántulajdonában vagy bérletében lévő ter mőterületen gazdálkodhatnak. Végezetül arra szeretném még felhívni a figyelmet, hogy az a 300 hektár, amit most törvényesen birtokolhat egy magántulajdonos, és az a 6 ezer aranykorona ötven évvel ezelőtt már egy jelentős középbirtoknak számított. Tehát 500 hold földdel már földbirtokos volt valaki. Úgy gondolom, hogy a magyar föld nem végtelen, hiszen abban az időben, amikor a '40es évek végén, az '50es évek elején a magyar gazdákat üldözték, akkor 250 aranykorona volt az a határ, amivel már kulák lehetet t, amiatt a földjét elveszíthette, és a termelőszövetkezetbe nagyon sok esetben nem léphetett be. Nagyon sok esetben ezt meggondoltan és jobban meg lehetett volna tenni már eddig is, és ezeket az anomáliákat megszüntetni. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Áder János) :
