Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - Az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - A Magyar Köztársaság és az Európai Beruházási Bank közötti, az EIB magyarországi tevékenységére vonatkozó, Hongkongban, 1997. szeptember 22-én kelt keretmegállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3245 megerősítéséről szóló országgyűlési határoza ti javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság és az Európai Beruházási Bank közötti, az EIB magyarországi tevékenységére vonatkozó, Hongkongban, 1997. szeptember 22én kelt keretmegállapod ás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája és határozathozatala. Az előterjesztést H/5073. számon, a gazdasági bizottság ajánlását pedig H/5073/2. számon kapták kézhez képviselőtársam. Megadom a szót Akar László államtitká r úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Unió tagországainak tulajdonában lévő Európai Beruházási Bankot a római szerződés keretében hozták létre, 1958ban. Az EIB "AAA", vagyis a legjobb minősítésű pénzintézet; forrásait nonprofit alapon kölcsönzi tovább, tehát nem számít fel sem rendelkezésre tartási jutalékot, sem más költséget. Az EIBnek Magyarországgal eddig két keretmegállapodása volt. A bank 1990 és '93 között a köt ött keretmegállapodások alapján közel 400 millió ecu kölcsönt nyújtott magyar kedvezményezetteknek, elsősorban az infrastruktúra és az energiaszektor fejlesztésére. Az 1994ben kötött újabb keretmegállapodás révén 1994 és '96 között a tíz középkeleteuróp ai országnak juttatott 3 milliárd ecu keretösszegből újabb közel 500 millió ecu hitelforrás - ebből 80 millió ecu állami garanciavállalás kikötése nélkül - jutott magyar projekteknek. A korábbi keretmegállapodás 1996 végén lejárt, ezért szükségessé vált az új megállapodás megkötése. Az Európai Unió a régió tíz országára 3,52 milliárd ecu hitelkeretet hagyott jóvá, amelyből az egyes országok nem előre eldöntött arányban részesülnek, hanem a benyújtott programok hatékonysága alapján. Az Európai Unió keleti bő vítési folyamatával összefüggésben, az EIB tevékenységi körének szándékolt szélesítésére való tekintettel a korábbitól minőségileg eltérő, összetettebb és részletesebb az új keretmegállapodás. Ennek alapján az EIB a jövőben többek között nemcsak külföldi, hanem hazai befektetői forrásokból származó hitelekkel is finanszírozni kívánja a programjait, és a későbbiekben növelni kívánja az állami garanciavállalás nélküli finanszírozás volumenét. A keretmegállapodás megszövegezésének tárgyalásakor a felek megálla podtak, szövegértelmező levélváltás révén egyértelművé teszik, hogy az EIB által kibocsátott pénzügyi piaci eszközök, például kötvények megítélése a magyar belső szabályozásban bizonyos esetekben eltérő lesz az állam, vagy az MNB által kibocsátott értékpap írokétól. A levél szövegét az előterjesztés tartalmazza. A bankkal kötendő keretmegállapodás elsődleges célja mindkét fél számára, hogy magasabb szintű intézményi keretek közé helyezze az együttműködést, indokolt esetben lehetővé téve a projekttel kapcsola tos állami garanciavállalást is. Az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunkból adódóan ma az EIB a számunkra egyik legfontosabb nemzetközi pénzintézetnek tekintendő. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság részéről pénzügyi kihatással járó kötelez ettség vállalása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, kérem, hogy a Magyar Köztársaság és az Európai Beruházási Bank közötti, az EIB magyarországi tevékenységére vonatkozó, Hongkongban, 1997. szeptember 22én kelt keretmegállapodást a tisztelt Országgyűlé s erősítse meg, s egyúttal adjon
