Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ):
3162 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vi tájának folytatása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Most viszont soron következik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása . Az elő terjesztést T/4921. számon, az Állami Számvevőszék véleményét pedig T/4921/1. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először a múlt hétről elmaradt képviselőcsoportok elsőkörös felszólalói következnek. Az SZDSZ képviselőcsoportja nevében felszólaló részére 10 perc, az MDF és az MDNP képviselőcsoportja nevében felszólaló részére 2020 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót Lukovics Éva képviselő asszonynak, SZDSZ; őt követi Boross Péter képviselő úr, MDF. DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ) : Köszönöm a sz ót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Azokról a forrásokról beszélni, amelyekből a nyugdíjakat és a gyógyítást kell fedezni, csak felemás érzésekkel lehet, mert tapasztalatunk szerint soha nincs erre annyi pénz, mint amennyi kellene. Hatalmas összegekről, százmilliárdokról van szó tehát egy olyan környezetben, ahol kifizetetlen ügyeleti díjakról, kórháztartozásokról és egyéb elintézetlen ügyekről lehet hallani. Ez az a terület tehát - különösen az egészségügyé , ahol a dolgok nincsenek rendben, és ebben m ég csak az sem vigasztal, hogy sajnos egyéb országokban sincs ez másképp. Évről évre, ha társadalombiztosítási költségvetést tárgyalunk, az Állami Számvevőszék rendre megállapítja, hogy a bevételek felül, a kiadások alultervezettek, hogy az Országos Egész ségbiztosítás Pénztárnál számtalan kérdés nincs megoldva. A gondokat csak tetézi a kormány és a biztosítási önkormányzatok macskaegér kapcsolata, amely vitában, úgy tűnik, az elmozdulás az, hogy az Állami Számvevőszék koncepciója, költségvetési koncepciój a közelebb áll a biztosítási önkormányzatokéhoz, mint a kormányéhoz. Aki ismeri az előző évek történéseit, az nem juthat más álláspontra, mint az Állami Számvevőszék, hiszen valószínűsíthető, hogy a '98. évi költségvetésben a bevételek ismét felül, a kiad ások pedig alultervezettek. Már meg sem lepődöm: megint csak eltérés van a kormány és a biztosítási önkormányzatok álláspontja között. De érdemes külön végignéznünk, hogy mit mond a kormány és mit mondanak az önkormányzatok erről a javaslatról! Az önkormán yzatok azt mondják, hogy legyen kevesebb a járulékbevétel, jusson több a gyógyításra, gyógyszerekre és a harmadik típusú rokkantakra, és fizessen az állam járulékot a nem biztosítottak után, hozzávetőlegesen 5060 milliárdot az egészségügyben és 30 milliár dot a nyugdíjra. És itt jutottunk el meglátásom szerint az egyik leglényegesebb kérdéshez, vagyis: fizessene az állam közvetlenül járulékot a nem biztosítottak után? Kétségkívül egy igen széles körről van szó, hiszen 3 millió 300 ezer ember után nem fizet senki közvetlenül járulékot, és ebbe bele kell érteni a nyugdíjasokat is. Meggyőződésem szerint, kedves képviselőtársaim, nem beszéltünk még eleget erről a kérdésről, nem jártuk eléggé körbe ezt a lehetőséget, amelyet az Állami Számvevőszék is egy járható útnak talál. Magam inkább hajlok az igenre, mintsem a nemre, mert ez felel meg a biztosítási elvnek, de tudom, hogy a forrásokat ehhez elő is kell teremteni. Nézzük, mit mond a kormány! A nyugdíjbiztosítás költségvetése legyen nullszaldós - tehát itt nem számol hiánnyal , az egészségbiztosításnál pedig 17 milliárd hiányt prognosztizál. Legyen több járulékbevétel, mint tavaly, jelentős vagyonértékesítési kötelezettség is - itt megint csak nagyon jelentős a biztosítási önkormányzatok és a kormány álláspontj a közötti különbség, csaknem
