Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - A kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság jelentéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
3152 Az első szempont, amely leginkább az Országgyűlésre tartozik, a jogi szabályozással kapcsolatos kérdéscsoport. A vizsgálat is me gállapította, hogy jogrendszerünk alapjaiban megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a nemzetközi szerződések, illetve normák meghatároznak. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek, mert éppen a kábítószerkérdés súlya követeli meg, hogy a jogi védőh álót olyanná erősítsük, amelynek lyukain nem esnek át egyes vagy több esetben sem a konkrét és a valóságos gondok. Az ENSZ Nemzetközi Kábítószerellenőrzési Tanács vizsgálatai azt mutatják, hogy jogszabályaink azonban nem minden esetben követik naprakészen az ország életének változásait. Például azt a tényt, hogy egyes cégek privatizációja visszahat azokra a követelményekre, amiket a kábítószerellenes szerződések meghatároznak. De magának a kábítószerfogyasztásnak a jogi megítélése sem egyértelmű. Hiába t iltja a Btk. a kábítószerrel való visszaélést, ha olyan kiskapukat hagyunk, amelyek elősegítik a felelősség alóli kibújást. A közelmúltban a rendészeti szervek elfogtak egy beutazó állampolgárt, aki néhány gramm kábítószert csempészett be az országba. (11. 00) Az illető rögtön arra hivatkozott, hogy a kábítószert saját használatára hozta, ami azonnal más megítélést jelent cselekedeteire. Ezért az az értékelési feladat, amit a határozat előír, a törvények összehangolásával, koordinálásával, illetve felfrissít ésével együtt rendkívül fontos a jövőt tekintve is. Ezt a munkát azonban nem szabad olyan liberálisan kezelni, mint ahogy jelenleg például az autólopások egyes eseteiben történt. Nem szabad megengedni, hogy a kábítószerfogyasztók kibújhassanak a felelőssé gre vonás alól. A másik szempont, amit hangsúlyozni szeretnénk, azoknak a helyzete, akik már a kábítószer rabjai lettek. Nem elégséges ugyanis a jogtalan kábítószerhasználat büntetése, hanem meg kell oldani azt is, hogy ezeket az embereket visszaadjuk az egészséges társadalomnak. A kábítószerfogyasztók számának rohamos növekedését, sajnos, nem előzte meg a hatékony prevenció, és követte a gyógyító, rehabilitáló intézményrendszer megfelelő kialakítása és fejlesztése. Jelenleg sem a kapacitásuk nem elégsége s, sem anyagi finanszírozásuk nincs kellően megoldva. Ezért égetően fontos kérdés, hogy a Népjóléti Minisztérium mielőbb, a határozatnak megfelelően, átfogóan értékelje a meglevő intézményeket, hatékony működésük érdekében minél előbb dolgozzon ki megfelel ő ellenőrzési rendszert, és alakítson ki rendezési tervet az intézmények finanszírozására. Gondoljuk végig: a kábítószerhez való kötődés sokkal súlyosabb és negatívabb a társadalom szempontjából, mint akár az alkoholizmus. Kezelésük, gyógyításuk nem megold ható azzal, hogy egyszerűen begyömöszöljük az egészségügyi ellátás keretébe, hiszen nem szokványos betegségről van szó. A drogmegelőző gyógyító, rehabilitációs tevékenységek értékelésénél természetesen nem szabad elfelejtkezni az egyházakról, a civil szerv ezetekről sem, sajátságaikat figyelembe véve célszerűen integrálni kell őket az újonnan kialakuló rendszerbe. Jó példákat láttunk erre vonatkozólag Angliában, ahol Juhász Gábor képviselőtársammal, az eseti bizottság elnökével járhattunk, és ott a drogmegel őző és rehabilitációs szervezetek munkáját tanulmányozhattuk. Magyarország számára is sok értékes tapasztalatot szereztünk például a liverpooli rendőrség vendégszeretetét élvezve az ő kiterjedt és sokoldalú munkájukról. El kell mondani, hogy nemzetközi öss zefogás szükséges. 1991ben az Unicri - vagy ha úgy tetszik, "junicri" - program keretében pénzt is kapunk évről évre ennek a problémának a megoldására. Igaz, hogy ezt a pénzt négy tárca között kell megosztani és ez így nem nagyon nagy összeg, mégis segíts éget nyújt, de mindenképpen figyelmet felkeltő segítség volt. Az eseti bizottság működése során valamennyi résztvevőre mély benyomást tettek a hazánkban tapasztaltak is. Együttműködve ez a csoport kialakította az összhangot, amely politikamentes, a feladat ok megoldását szolgálta. A jelentés jól tükrözi, hogy a kábítószerkérdés hatékony rendezéséig még mennyi probléma fog felmerülni. Ezért lényeges lenne, hogy az eseti bizottság tovább folytassa munkáját.
