Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - A kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság jelentéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - JUHÁSZ GÁBOR, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3133 az abban az évben is mertté vált összes bűncselekménynek csupán a 0,1 százaléka volt. Meg kell jegyeznem, hogy a szakirodalom szerint a becsült látencia tízszázszoros. Növekszik a kábítószerfogyasztással összefüggő beszerzési bűnözés. Ez a tipikus, jellemzően vagyon elleni b űncselekmény a droghoz jutás érdekében történik. Növekszik a következménybűnözés; a kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekményeket tartjuk így nyilván. A kábítószerbűnözés szerkezetének és egyúttal a hazai drogszíntérnek a változását is jelzi az elk övetőknek a megvalósított cselekmények, illetve állampolgárság szerinti megoszlása. 1995ben a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény elkövetése miatt ismertté vált 455 bűnelkövetőből 227 fő az illegális kereskedelem valamelyik fázisában vett részt. 1990h ez képest ez több mint negyvenszeres növekedés. 1992 óta folyamatosan nő a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény miatt meghozott ítéletek száma. Az 1992. évi 34 főhöz képest 1996ban 179 személyt ítéltek el. Azonban itt is meg kell jegyeznem, hogy ez az ö sszes elítélt 0,1, illetve 0,2 százaléka. Az elkövetett cselekmények fokozódó súlyosságára következtethetünk abból, hogy a szabadságvesztésre ítélteknél a kiszabott büntetés átlagos időtartama 1990ben 2,3 év, míg '96ban 4,7 év volt. A kábítószerprobléma összetettségét és a drogszíntér szereplőinek differenciáltságát mutatja, hogy a büntető törvénykönyvben az 1993. évi XVII. törvénnyel bevezetett 282/A §on alapuló alternatív kezelés intézményét jelentős számú elkövető tekintetében alkalmazzák a hatóságok . 199496 között 1177 személlyel szemben indult büntetőeljárás visszaélés kábítószerrel bűncselekmény miatt, és közülük 330an vehettek részt a büntetőeljárás alternatívájaként megelőzési vagy kezelési programban. A 330 főből 1996 végéig 163 fejezte be a h athónapos kezelést. A szóban forgó időszak elkövetőinek legalább 27 százaléka tehát kizárólag a saját fogyasztásával kapcsolatos visszaélést követett el. Egy 1995ben folytatott és 5 ezer budapesti, valamint 15 ezer vidéki középiskolásra kiterjedő reprezen tatív vizsgálat megállapította, hogy a 16 éves középiskolásoknak átlagosan 10,3 százaléka fogyasztott már drogot élete folyamán. Egy '97es felmérés szerint a hadseregbe besorozott 36 ezer fiatalból 1706 állította, hogy találkozott már a droggal. A szakorv osi vizsgálat során ez 818 személynél beigazolódott, köztük 48 kábítószerfüggő van. A felmérésből az is kiderült, hogy a sorkatonák körében a droghasználók aránya 5 százalék. A kábítószerfogyasztók körébe egyaránt beletartozik a szegény, hajléktalan szipu s, a jómódú családból származó heroinista, a kokainista üzletember, a diszkódrogot fogyasztó fiatal vagy a füvet használó ifjú entellektüel. Ma már hazánkban is létezik az úgynevezett rekreációs, kizárólag hétvégeken vagy kikapcsolódás céljából drogot fogy asztók nagy létszámú csoportja. Csupán a saját kábítószerfogyasztásuk finanszírozása érdekében a drogterjesztésbe bekapcsolódó úgynevezett pusherek, valamint a kiskereskedők, az úgynevezett dealerek mellett megjelentek azok a személyek is, akik kizárólag anyagi haszon végett vesznek részt az illegális előállításban vagy kereskedelemben. A nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer nem megfelelő színvonala és a drogfogyasztás elterjedtségére irányuló rendszeres felmérések hiá nya miatt a bizottság álláspontja szerint nem lehet pontosan meghatározni a hazai drogfüggők és drogfogyasztók számát. Megítélésünk szerint hazánk a közepesen súlyos kábítószerhelyzetű országok közé tartozik. Az említettek alapján bizottságunk szerint Mag yarországon a kisebbnagyobb rendszerességgel drogot fogyasztók száma mintegy 150 ezer fő lehet, és közülük feltételezhetően 3050 ezer a drogfüggők száma. Bizottságunk a hazai kábítószerjelenséget szociális, egészségügyi, kulturális és kriminális problém ának tartja. A tények után a jogi helyzettel kapcsolatos legfontosabb megállapításainkról szólnék. A Btk. büntetni rendeli a kábítószerrel visszaélést. Tiltott a hatósági előírások megszegésével kábítószert termeszteni, előállítani, megszerezni, tartani, k ínálni, átadni, forgalomba hozni, az országba behozni, onnan kivinni, az ország területén átvinni vagy azzal kereskedni. Az alapeset büntetési tétele öt évig terjedő szabadságvesztés. Még súlyosabb büntetés, öt évtől tizenöt évig
