Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 17 (322. szám) - A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló törvényjavaslat - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - ASZÓDI ILONA KATALIN (független):
3098 állampolgár is használhatja. A rendőrséggel való kapcsolattartás eszközét kell a számukra biztosítani, mint már mondtam. Bogárdi képviselő úr szerint a mezőőrök szállőfegyverének a használata tisztázatlan. Ezt is említettem: a kü lönböző kényszerítő eszközök használatát igenis pontosan szabályozzák a törvények. Az pedig természetes, hogy fegyverhasználat esetén alapos vizsgálat, bírósági eljárás van. Épp a napokban olvastam egy ilyen elsőfokú ítéletet, amelyre - azt hiszem - képvis előtársam a beszédében is utalt. Még rendőrök esetében is vizsgálják a fegyverhasználat jogszerűségét és szabályszerűségét, más fegyverviselésre jogosultnál pedig az arányosságot is vizsgálni kell, arányban volte a fegyverhasználat a fenyegetettséggel. Ké pviselő úr szeretné, ha a mezőőr hivatalos személy lenne. A közfeladatot ellátó polgári őr, tehát a mezőőr is a Btk. 230. §a szerint - ha a feladat ellátása kapcsán ellene erőszakos cselekményt követnek el - ugyanolyan jogi védelmet élvez, mint a hivatalo s személy. Nem akarok minden észrevételre válaszolni, kár is lenne, ezért kezdtem beszédemet általános fejtegetésekkel fegyverhasználatról, jogbiztonságról, alapvető állampolgári jogokról. Azt hiszem, nem helyes törekvés a társadalmat felfegyverezni. Az er őszak erőszakot szül. Még a rendőrség kemény - én újra brutálisnak nevezném - fellépése esetén sem feltétlenül javul a közbiztonság. Igen jó példa erre Amerika. Bizonyos módosításokat természetesen én is szükségesnek tartok, ezeket módosító javaslatok form ájában be is nyújtottuk. A részletes vitában és a bizottsági vitában ezeket is meg tudjuk még vitatni, és utána egy olyan törvényt fogadunk el, amely arányosan felel meg a közbiztonság és a jogbiztonság elvének is. Ilyen módosítás például az, amit Bernáth Varga Balázs képviselőtársam említett: a 100 hektár feletti birtokok önkéntes vagyonvédelmének megteremtése. Ilyen módosító javaslat a kapcsolattartásra utalás, tehát hogy a mezőőrt fel kelljen szerelni olyan hívóeszközzel, amellyel szólhat a rendőrségnek. Az 50 százalékos finanszírozásról mondanék néhány szót. Ezen persze lehetne vitatkozni, hogy az állam 100 százalékig finanszírozzae valaki vagyonvédelmét. Meg kell gondolni, hogy legalább egy részét nem helyese, ha azokkal finanszíroztatom, fizettetem m eg, akiknek a vagyonát védjük és nem az összes állampolgárral. Az összes állampolgár által befizetett pénzekből, adókból finanszírozunk bizonyos feladatokat, gyakorlatilag semmilyen más forrás nincs a központi költségvetésben, ezért - én mindig azt hiszem - helyes, ha bizonyos mértékig a felhasználó, a kedvezményezett is hozzájárul a fenntartás vagy az üzemeltetés költségeihez. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalásá t. Tisztelt Országgyűlés! Az írásban előre jelentkezett képviselőtársaim után megadom a szót Aszódi Ilona Katalin független képviselő asszonynak. ASZÓDI ILONA KATALIN (független) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Néhány mondatot szeretnék az elhangzottakhoz hozzáfűzni. Az előző képviselőtársam fejtegette azt, hogy ma talán nem szeretnénk vagy nem lenne jó, ha visszakívánkoznánk a paternalista államrendbe és nagyon jó lenne, ha inkább a jogállam felé tudnánk a jogszabályalkotásunkat terelni, és talán állampol gárként az állampolgári viselkedésünkben is inkább a jogállami kereteknek megfelelően tudnánk viselkedni. Azt hiszem, ez egy nagyon fontos kérdéskör, ugyanakkor azt látom, hogy a kettő között a határok nagyon nehezen megvonhatók, és nagyon nehezen mondható az, hogy idáig paternalista és innentől kezdve pedig jogállam. Annál is inkább, mert vannak olyan helyzetek, amikor bizony inkább határozottan kellene fellépni akár a rendőrségnek vagy más szerveknek. Más helyzetekben viszont pontosan fordítva lenne kíván atos.
