Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
306 Farkas Gabriella elmondotta, hogy csodálja most is, hogy az a szö vetkezeti tag, akinek van földje, miért nem ajánlja föl közös és ingyenes használatba a földjét. Ez egy érdekes dolog. Ha a szövetkezési elveket nézzük, és pláne a harmincas évekét, ahol működtek a földbérlők szövetkezetei, ez valahol analógia erre. De ann ak idején ha valaki bérelt, mondjuk, három vagy öt hold földet, az tudta, hogy ő azon igazából nem tud megélni, de hogyha összefog 40 vagy 50 ötholdas gazda, azon már ők közösen meg tudnak élni. Ma akinek csak 2030 aranykoronája volt, hiába ajánlja föl a szövetkezetnek, hiába állnak össze ötvenen, nem fognak tudni megélni, mert a föld eltartóképessége azóta teljesen más, mint annak idején volt. Tehát... - nem tudom, miért ment el a hang... - ebből adódóan ez a logika... (18.50) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Ki s türelmet kérünk, képviselő úr, azonnal visszaadjuk a hangot. Karakas urat illeti meg a szó még egy perc erejéig. (A táblán Mészáros Béla neve jelenik meg. - Gyimóthy Géza: Segítse ki a koalíció!) Kérem a technikusokat, hogy Karakas képviselő úr nevét szí veskedjenek a táblán megjeleníteni! (Rövid technikai szünet. - Megjelenik Karakas János neve a táblán.) KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Még zárójelben tenném hozzá - ha már visszatérünk a harmincas évek gondolatához : ha a működésüket és gondolatukat nézzük, ahol a nagy táblák közös használatát favorizálták, akkor valahol már az is termelő jellegű szövetkezés volt. Aztán még egy gondolat: ha csak munkát adnak ezek a szövetkezetek, akkor ez jelenti a cselédséget. Könyörgök, egy bajor paraszt, akinek van 50 hektár föl dje és van egy tehenészeti telepe, az büszkén vallja a szabadságát; ugyanakkor bevallja, hogy ő a földjének, a gazdálkodásnak a rabja, mert neki reggeltől estig ott kell lennie, és szabadsága akkor volt, amikor, mondjuk, elment nászútra. Azért amelyik szöv etkezet ilyen cselédsorba vitte, mondjuk, az állattenyésztési telepen dolgozót, azért annak volt szabadsága, három műszakban dolgozhatott, tehát valahol (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) ennek is megvan az elő nye, és ezen érdemes elgondolkodni. (Dr. Tóth Tihamér: És annyit keresett, mint a bajor paraszt! - Derültség.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Gombos András képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. G OMBOS ANDRÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Farkas Gabriella képviselő asszony felszólalásra indukált bennem néhány gondolatot. Először is rendkívül sajnálom azt, hogy az ellenzéki pártok közül az MDF és a Fidesz nem képviselteti magát ebben a rendkívül fontos vitában. Úgy gondolom, hogy ez a földtörvény ennél sokkal fontosabb törvény, mint hogy esetleg még képviselettel se tiszteljék ezt meg. (Dr. Trombitás Zoltán elhagyja a jegyzői széket, és gombnyomással jelzi hozzászólási szándékát.) A másik kérdés: a képviselő asszony elsősorban a szövetkezetekről beszélt. Szeretném jelezni, hogy ez a törvényjavaslat nemcsak a szövetkezetek földtulajdonszerzéséről, hanem a jogi személyek földtulajdonszerzéséről szól, és nem c sak a szövetkezetek földtulajdonszerzéséről szól a vita és a törvényjavaslat. A másik, számomra kicsit elgondolkoztató gondolatmenet: amikor azt állítja, hogy miért nem állnak össze a földtulajdonnal rendelkező emberek szövetkezetté és osztoznak a haszonbó l, és foglalkoztatási kötelezettséget szeretne a szövetkezetek részére ismételten előírni. Körülbelül ezt lehetett érteni a felszólalásból. Magánszemélyek is bérelnek ebben az országban nagyon sok földterületet, akár több száz hektár földterületet bérelnek . Akkor őket is foglalkoztatási kötelezettséggel kellene megterhelni a földtulajdonosok felé, illetve irányában?
