Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP):
304 Minisztérium újsághirdetésben közzétette a földtörvénymódosítás tervezetét, azért, hogy akiknek a bőrére megy, értsenek is valamit. De - engedje meg, hogy most i s szólítsam - kedves kolléga úr, ön is csak akkor ért meg egy módosítást, ha a hatályos törvény is a kezében van. Képzelje el ezt a laikusok szemében! Úgyhogy ezzel nem tettünk semmit. Volt egy másik kérdés: kit akarunk helyzetbe hozni, a magyar vidéket, a falut, az ott élő embereket? Igen, jó volna sok jogi szabályozással és sok egyébbel őket helyzetbe hozni. Ez a törvényjavaslat azonban nem erre irányul. Én nem szeretnék a sok előttem szólt képviselőtársammal együtt most a külföldiek földtulajdonszerzésév el foglalkozni, benne van ebben a javaslatban az is, de nagyon sokan elmondták már azokat a véleményeket, amelyekkel zömmel egyetértek, és egyébként is ebben a patkó mindkét oldala egyként foglalt állást: nem szeretnék, ha most külföldiek földtulajdont sze reznének. Mégis az az érdekes, hogy úgy tevődik fel a kérdés a közvélemény számára, mintha erről lenne szó. És ennek fényében nem beszélünk arról, amiről valójában szó van. Nagyon érdekes, hogy ki hol látja ennek a történetnek a kezdetét. Van, aki a rosszu l végrehajtott kárpótlásban, van, aki a körül, az után. Én szeretnék utalni az úgynevezett szövetkezeti mozgalom történetének egy olyan elemére, amelyik sokkal korábban volt, mint a kárpótlás, és amelyikkel nagyon jól rímel ez a javaslat. 1967ben szedték törvénybe a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat, és ez volt az a dátum, amikor elvált egymástól az akkori szövetkezetbe önként belépett földtulajdonosok úgynevezett tagi tulajdona, ami egyébként az önkéntes belépést követően nem volt más, mint egy tartal om nélküli földtulajdon, csak a törvényben létezett. Elvált, mert egy új tulajdonforma keletkezett ezáltal, az úgynevezett szövetkezeti tulajdon, amit úgy is hívtak, hogy csoporttulajdon. Az idősebb jogász kollégák erre pontosan emlékeznek. És történt a fö ldmegváltás - így hívták akkor , azaz valamilyen névleges összegért tulajdont szerzett a szövetkezet. Én elismerem, hogy nem tökéletes módszerekkel és nem zavartalan eljárással, de a rendszerváltozást követően valamilyen módon ezt az abszolút lehetetlen é s a magánjognak ellentmondó állapotot megszüntette a törvényhozás; még egyszer mondom: jól, rosszul, buktatókkal és hibákkal. (18.40) És most előttünk áll egy törvényjavaslat, amiben nem más van, mint az, hogy ismét el fog válni egymástól a szövetkezet tag jának a tulajdona és a szövetkezet tulajdona. Kérem, én azt hiszem, hogy nem kell nagyon nagy belátás és nagyon mély jogi ismeret ahhoz, hogy megértsük, hogy erről van itt szó. Erről van itt szó, és rögtön visszaköszön az előbb általam idézett kérdés, hogy kit hozunk ezzel helyzetbe. Nem a falut, nem a magyar vidéket, és van egy olyan érzésem, hogy nem is a magyar mezőgazdaságot. Szeretném azt a három érvet felsorakoztatni, amelyet a javaslat mellett hallunk rendszeresen, és utána a Néppárt, illetve a saját érveimet. Az első érv az, hogy a szövetkezetek munkát adnak a falun élőknek. Mindnyájan tudjuk, hogy egyre kevesebbnek, és egyébként is, ha ez a szövetkezet, a szövetkezés a valódi szövetkezeti elveken épül fel, akkor nem az lehet a célja, hogy munkaválla lóknak munkahelyet teremtsen, hanem az lehet a célja, hogy a szövetkezet tagja, a tulajdonos a vagyonát a saját, a települése és a hazája gyarapodására tudja működtetni. A szövetkezet tagja, ha a szövetkezet valódi, akkor az nem munkavállaló; azt hiszem, e bben nincs köztünk vita. Ez ténykérdés! Az más kérdés, hogyha egy szövetkezet - mert van ilyen - jól működik, a tulajdonosai azt jól tartják kézben, akkor mód van arra is, hogy alkalmazottakat tud foglalkoztatni, így hozzájárulva a munkaerőfoglalkoztatásh oz. A másik érv: a szövetkezetek most bérelt földön gazdálkodnak, ez sokba kerül, ezért szükséges az, hogy megvehessék a földet. Kérem szépen, ha a szövetkezet valódi szövetkezet, és nemcsak
