Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
3011 ösztönzés kellene legyen. Részben olyan ösztönzésnek, amely magukat az egyházakat ösztönzi arra, hogy egyre inkább a polgárokra, a hívőkre, azaz arra a társadalomra és a társadalom azon részére támaszko djanak, akik felé szolgálnak, mert teljesen egyetértek azzal, amit Sasvári képviselő úr a vita elején mondott, hogy a társadalmat és az egyházat nem lehet elválasztani egymástól, viszont az államot és az egyházat igen. Másrészt magukat a polgárokat kellene ösztönöznie ennek a törvényjavaslatnak arra, hogy értelmes és kifizetődő dolog anyagilag is támogatniuk azt a célt, amit helyeselnek. Egyébként ennek a hiányosságnak, amelyről szólok - hogy ez az ösztönzőrendszer hiányzik a törvényjavaslatból , az az oka , hogy a törvényjavaslat adós maradt azzal a távlati céllal, hogy előbbutóbb eljussunk ahhoz a kívánatos állapothoz, amelyben az egyházak kifejezetten egyházias, hitéleti tevékenységének anyagi bázisát maguk az érdekeltek biztosítják. E tevékenység támoga tásának oroszlánrésze továbbra is az államra hárulna a jelenlegi javaslat szerint. Ez pedig nem jelentene előrelépést. Módosító indítványunk elfogadása egy kicsit hívőbarátabbá tenné az előterjesztést, adóleírási kedvezményben részesítené azt a polgárt és hívőt, aki részt vállal az egyházak fenntartásából, és legalább szimbolikusan kifejezésre juttatná azt, hogy nem az államnak és az egyháznak kell összeforrnia, hanem az egyháznak és a hívőnek, már csak azért is - jegyzem meg én , mert az egyház ténylegese n nem intézményekből, hanem magukból az emberekből, a hívőkből áll. A másik indítvány, és ez pedig most már ahhoz a szakaszhoz tartozik, amelyre a részletes vitát az elnök úr megnyitotta, az 5. számú módosító indítvány. Ez viszont összefügg a 17. számúval is, tehát együtt szólok a kettőről. (20.00) Az 5. számú módosító indítványban azt javasolja a Szabad Demokraták Szövetsége, hogy a törvényjavaslatból maradjon el a járadék intézménye, és ennek helyébe javasolunk egy más megoldást annak tekintetében, hogy m i legyen az egyházak hitéleti tevékenysége finanszírozásának bázisa. Tisztelt Ház! Tehát ez a két indítvány arról szól, hogy mi legyen az egyházi alapműködés finanszírozásának a bázisa. A kormány - mint az köztudott - az úgynevezett járadéknak szánja ezt a szerepet. Ezzel a jövőbeli finanszírozást az ingatlanrendezésre alapozza, és ezt a járadékot lehet örökjáradéknak nevezni éppen azért, mert ez az idők végezetéig szólna. Ezzel a törvényjavaslat a jövőbeli egyházfinanszírozást arra az ingatlanrendezési tö rvényre alapozza, amelyet nemcsak a Szabad Demokraták Szövetsége, hanem az egykori Szocialista Párt és az egykori Fidesz sem támogatott annak idején, mert abban részben az 1948 előtti államegyházi különbségtétel felélesztését látta, másrészt pedig azért, m ert az nem előre néz, hanem a múltba, és nem érzékeny a mai társadalmi realitásokra. Tisztelt Ház! Hiába telt el hat év a törvény elfogadása óta, a mi véleményünk nem változott meg, továbbra is fenntartjuk egykori kritikánkat. Természetesen tudom, hogy szá mos szocialista képviselőtársam - így például... hát nem akarok neveket mondani, tehát maradjunk annyiban, hogy számos szocialista képviselőtársam - azzal indokolja az ingatlantörvény előtérbe helyezését, mert azt, úgymond, végre kell hajtani. (Akar László , dr. Avarkeszi Dezső, dr. Szabó Zoltán: Így van!) Természetesen, tisztelt Ház, teljesen egyetértünk azzal, hogy egy megalkotott törvényt végre kell hajtani, ezért mi is kívánatosnak tartjuk az ingatlanrendezési törvény végrehajtását. A végrehajtás azonban szerintünk egyáltalán nem támaszt olyan követelményt velünk szemben, hogy az egyházfinanszírozási rendszer alapjává is az ingatlanrendezési törvényt, illetve az az által rögzített tulajdoni viszonyokat tegyük. A járadék intézménye ugyanis pártos intézmén y, hiszen kifejezetten a római katolikus egyház testére szabták, és ezt kívánják a többi államosítással érintett felekezettel is elfogadtatni. Ezt a megoldást Ausztriában alkalmazzák, azonban ott a római katolikus egyházon kívül alig létezik más felekezet, míg nálunk - ahogy az általános vitában többen is utaltak rá közülünk - a
