Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
302 olcsóbban tudjanak takarmányt termelni; vagy egyszerűen azért, hogy stabilizálják a gazdaságukat, ezzel is lehetővé téve a kisvállalkozások, mezőgazdasági kistermelők integrálását, amelyről Aszódi Ilona Katalin olyan szépen szólt, hogy milyen szükséges lenne. Ennek a feltételét szeretnénk, szeretné a társas vállalkozás kialakítani - ezáltal is , tehát stabilizálni, merthogy a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim egyikénekmásikának áldásos közreműködésével, a balsikerű kárpótlással, a szövetkezeti vagyon szétosztásával - szintén volt róla szó , a falvakban meghatározó szerepet játszó mezőgazdasági szervezetek, elsősorban szövetkezetek földjének és vagyonának úgymond széthordatásával beláthatatlan károkat okoztak a magy ar vidéknek és mezőgazdaságnak. Nem a valódi tulajdonosi szerkezet kialakítása lett volna a gond, hanem az, hogy a földből és a vagyonból osztogattak boldognakboldogtalannak, minek következtében legkevésbé a vidéken élő, mezőgazdasággal foglalkozni szándé kozók jártak a legrosszabbul. A földtulajdonjog részben a kárpótlás révén, részben a részaránytulajdonok kiadása kapcsán jutott tehetős, nagyvárosi polgárok tulajdonába, és ezáltal oda került a föld jövedelme - Orbán Viktor is szólt erről , s így a falu é letének befolyásolási esélye is elvándorolt a faluból. Most pedig ahelyett, hogy a működőképesség feltételein vitatkoznánk, a falu és a vidék zászlaját lobogtatva riogatják a földtulajdonosokat és földhasználókat. Valóban izgalmas kérdés, hogy most akkor k it is akarunk helyzetbe hozni: a falut, a vidéket, a mezőgazdasággal foglalkozót vagy kicsodát? Szeretném kihangsúlyozni, hogy amennyiben a magyar szövetkezetek és társas gazdaságok korlátozások és garanciák mellett földet vásárolhatnak, senkinek sem kell attól félnie, hogy az érintett kör több millió hektárt fog felvásárolni. Vélhetően lesznek olyanok is, akik egyáltalán nem élnek ezzel a lehetőséggel. A szövetkezetek, illetve a társas vállalkozások földtulajdonszerzési joga nem kiemeli, hanem egyenrangúvá teszi a szervezeteket. A jelenlegi törvény szerint ugyanis az állam, az önkormányzatok, a legelő- és erdőbirtokossági társulások gyakorlatilag korlátlanul vásárolhatnak földet, s az állampolgárok is - 300 hektárig. Például egy négytagú család 1200 hektárt vásárolhat; ezzel szemben például a tervezet szerint egy 100 taggal rendelkező szövetkezet ugyancsak 300 hektárt, amennyiben a tulajdonszerzést megelőzően 5 évig folytatott mezőgazdasági tevékenységet, és a székhelye, telephelye szerinti településen kíván termőföldet szerezni, és még megfelelő szakképesítéssel rendelkező tagokkal is kell rendelkeznie. (18.30) Tehát 300 hektárnál csak akkor vásárolhat többet, ha a helyi önkormányzat, illetve az agrárkamara azt engedélyezi számára, kiszűrve ezzel a spekuláci ót, korlátozva a túlzott termőföldkoncentrációt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházak és az alapítványok is végrendelet, ajándékozás címén földtulajdonhoz juthatnak. Ha tehát ennyi földtulajdonos lehet Magyarországon, köztük nem mezőgazdasági termeléss el foglalkozók is, akkor miért pont a mezőgazdasági szövetkezeteket és társas vállalkozásokat tiltják el ettől a lehetőségtől, akkor - mint az többször is elhangzott már ma este , amikor ez a kör hasznosítja a mezőgazdasági művelhető termőterület mintegy 60 százalékát, ugyancsak itt állítják elő a versenyképes export és hazai árualapok döntő többségét, részt vállalnak a vidék fejlesztésében, és számtalan településen ez az egyedüli munkalehetőség? Az egyetlen érv, amelyet a földtörvénytervezetet ellenzők fe l tudnak hozni a jelenlegi negatív diszkrimináció fenntartása mellett, az az, hogy e tilalom megszüntetésével lehetővé válik a külföldiek számára a Magyarországon való termőföldvásárlás. Látni kell azonban, hogy a törvény továbbra is fenntartja a külföldi természetes és jogi személyek földvásárlási tilalmát - a törvénytervezet természetesen módosítható és a magyar jogi személyek termőföldvásárlása tovább szigorítható. Erre utalt hozzászólásában dr. Orosz Sándor úr, a mezőgazdasági bizottság elnöke is. Úgy g ondolom vele egyetértésben én is, minden érintettet megnyugtatna az a módosító indítvány, illetve annak elfogadása, amely szerint csak az a magyar jogi személy juthasson termőföld tulajdonjogához Magyarországon, amelynek alapszabálya, alapító okirata bizto sítja, hogy tagjai, tulajdonosai sorában kizárólag olyanok vannak, akik egyébként termőföldszerzésre jogosultak. Erre
