Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A fertődi Esterházy-kastélyegyüttes tárgyában benyújtott országgyűlési határozati javaslat zárószavazása - A Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény mellékleteinek módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
2980 módosításáról szóló tö rvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Soron következik a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. számú törvény mellékleteinek módosításáról szóló tör vényjavaslat módosító javaslatairól történő határozathozatal . Az előterjesztést T/4919. számon, az önkormányzati bizottság ajánlását pedig T/4919/6. és 9. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Világosi Gábor államtitkár úrnak, hogy válasz oljon a vitában elhangzottakra. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A főváros közigazgatási területének és kerületi beosztásának teljes körű szabályozására először 1949ben kerü lt sor. A főváros XX. kerületéből kiválva, a XX. kerületben történt népszavazást követően 1994ben alakult meg Soroksár mint XXIII. kerület. E változáshoz kapcsolódóan az Országgyűlés elfogadta a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosz tásáról szóló 1994. évi XLIII. törvényt, egyúttal hatályon kívül helyezte a korábbi szabályozást. Az új szabályozás az ingatlannyilvántartásban rögzített állapotot tekintette alapjának. A törvényhozó egyértelmű szándéka volt a többi kerület határának vált ozatlan fenntartása. Koherenciazavar keletkezett azonban azzal, hogy az Országgyűlés változtatás nélkül az új törvény 1. számú mellékletévé tette az 1949. évi kerületi határleírást, ezzel ugyanis a melléklet szövegében figyelmen kívül maradtak az 19491994 között bekövetkezett változások. A legélesebb ellentmondást a XVII. és a XVIII. kerület közötti határvonal leírása jelentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két kerület és a fővárosi tanács egyetértésével 17/1968. NET számú határozatával jelentős, a F erihegyi repülőtérhez tartozó területet csatolt át a XVII. kerülettől a XVIII. kerülethez. A változást az ingatlannyilvántartáson is átvezették. Ennek, és az 1994. évi törvényi szabályozás eredményeként a két kerület határa is az ingatlannyilvántartás sz erint alakult. Néhány kisebb jelentőségű területváltozásra más kerületek esetében is sor került. Az ingatlannyilvántartás ezeket is tartalmazza, az érintettek nem vitatták. A koherenciazavar, a törvény szövege és a vele ellentmondásba került melléklet köz ötti ellentét feloldása csak a törvény hibás mellékletének a törvény szövegéhez igazításával lehetséges. A kormány javaslata erre irányul. A javaslatot az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti, illetve alkotmány- és igazságügyi bizottsága megtárgyalta. Mindkét bizottság meghallgatta a XVII. és a XVIII. kerület polgármesterét is. Az önkormányzati és rendészeti bizottság három módosító indítványról tárgyalt. A bizottság a kormánnyal egyetértésben Szili Sándor képviselő úr módosító indítványát támogatta, ne m támogatta viszont Hoffmann Attila és Gyimóthy Géza képviselő urak módosító indítványait. Az utóbbi indítványok a jelenlegi kerületi határokhoz képest területátcsatolást jelentenének, amelyre az önkormányzati törvény népszavazásra vonatkozó rendelkezéseit kellene alkalmazni. A javaslat viszont kizárólag az 1994. évi törvény szerinti határvonalak pontos leírására irányul. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság abban foglalt állást, hogy a javaslat területszervezési döntésre, területátcsatolásra vagy a koher enciazavar feloldására irányule. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság - elfogadva az előterjesztő álláspontját - megállapította, hogy a javaslat a szabályozásban fellelhető ellentmondás kiküszöbölésére és nem területátcsatolásra irányul. A javaslat elfo gadásával olyan törvényi szabályozás születik, amely biztosítja a törvényhozó akaratát tükröző törvényszöveg és melléklete összhangját.
