Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
297 már, érdekes módon a társadalom többsége elismeri, sokkal jobb lett volna a reprivatizáció. Miért nem segítettek ebben bennünket, hogy ez megvalósuljon? Visszautasítjuk azt, hogy mi a szövetkezeti vezetőkkel, csak azért, mert politikailag nem tu dunk együtt dolgozni, ellenségesek lennénk. Közgazdasági érvekkel is bizonyítjuk, hogy nem jó a gyakorlatban még a szövetkezeteknek se a mostani földtörvénymódosítás! Még egyet, tisztelt képviselőtársak! NyugatEurópában is a legtöbb országban legalább a földterület felén bérleti jogon történik a földművelés. Kérem, higgyék el, Magyarországon sem kell megijedni attól a kezdeti időszakban, ha ez egyelőre bérleti viszony szerint történik! A szövetkezetek nem azért nem tudnak nyereségesen termelni, mert nincs saját nevükön földtulajdon. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót Kis Zoltán államtitkár úrnak. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. A vitát hallgatva úgy tűnik, hogy ez már egyáltalán nem az előterjesztésről szól, és semmiféle összefüggést nem mutat a közgazdasági racionalitással, amely e törvény előterjesztését indokolta. "A korlátlan tulajdonszerzés és a haszonbérlet az átmeneti időszakban a termőföld monopolizálását tenné lehetővé, torz birtokstruktúra alakulása várható. A javaslat ezért korlátozza mind a kettőt. Hangsúlyozom azonban, hogy a távlatban mindenképpen a korlátozás nélküli, a piacszabályozó mechanizmus által befolyásolt tulajdonszerzés elismerése a végső cél. A korlátozás alól szűk körben kivételek vannak. Ugyanilyen mértékű a belföldi jogi személyek tulajdonszerzési lehetősége is, azzal, hogy az erdőbirtokossági és legelőbirtokossági társulatok szerzése nem korlátozott." Ez egy miniszteri expozé 1994 febr uárjából, és ezt a miniszteri expozét szó szerint mondhatta volna el Nagy Frigyes a mostani expozéjánál is. A 6. § (1) bekezdése azt mondja: "Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát az erdőbirtokossági és a l egeltetési társulat kivételével a belföldi magánszemélyre vonatkozó mértékig szerezheti meg." 14809es számú törvényjavaslat, beterjesztő a Magyar Köztársaság kormánya, 1993. december 8án, államtitkár: Medgyasszay László. Ez világos és egyértelmű előterje sztés, annak a közgazdasági felismerésnek a szellemében, amely a korlátozott földforgalmat, illetve a kárpótlás során kialakult torz birtokszerkezetet lett volna hivatott orvosolni. Hogy aztán később ez miért nem következett be, az már egy érdekesebb dolog . De engedtessék meg - bár tudom, hogy nem a Kisfaludy Társaság felolvasóestjén vagyunk , hogy az MDF vezérszónokának néhány mondatát is elővegyem. Zsupos Lajos: "A korlátozásokhoz annyit feltétlen hozzá kell tenni, hogy csak rövid távon, az Európai Közös séghez való csatlakozás időpontjáig maradhatnak és maradnak is érvényben, hiszen utána törvényeinket is összhangba kell hozni a közösség törvényeivel. Tudjuk, ezek a korlátozások nemcsak előnnyel, hanem hátrányokkal is járnak. Például, hogy csak egyet emlí tsek, csökkentik az ágazatba bejutott tőkét, ezen keresztül a korszerű technika alkalmazását is." Ez tény, valóban így igaz. "Az MDF a törvényben megfogalmazott korlátozásokat el tudja fogadni, mind időben, mind térben értelmezve azt, azzal, hogy a földhas zonbérlet minimális időtartamát rögzíteni kívánja." Sajnos ez sem történt meg, jóllehet erre az előterjesztés annak idején módot adott. A mostani kénytelen ezt is orvosolni. (18.10) Tudnám folytatni a vezérszónoklatokat, akár a Fideszig bezárólag, akik egé szen más véleményt képviseltek. Talán azt a tizenegy sort még érdemes felolvasni, amelyre hivatkoztak, hogy állítólag csak kiemelés. A Fidesz véleménye: "Az átmeneti korlátozásként elfogadhatónak tartjuk azt is, hogy
