Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
2900 iratokat kapna? Nagyon kíváncsi lennék, miként járnának el ezen családdal szemben. Vagy ha a 73 ezer kényszervállalkozó valamelyikétől kapnának ilyen íveket? Ha nem fogják helyesbíteni, le fogom fénymásoltatni, el fogom küldeni az érintett vállalkozóknak, hogy ugyanilyen olvashatatlan iratokat küldjenek önöknek, mint amilyeneket önök küldtek nekünk. Ez a demokrácia felrúgá sa, ezt a Független Kisgazdapárt visszautasítja, mint a kormányzati arrogancia és arcátlanság megnyilvánulását! (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) Akkor kiabált volna tisztelt MSZPs képviselő úr, amikor ilyen m inisztereket jelöltek ki, akik így látják el a feladatukat! Ne nekem kiabáljon azért, mert én felhívom rá a figyelmét, ha ő már nem képes erre rájönni! Ha a további adatokat nézzük, a tb hatalmas összegeket használ fel: 1996ban 990 milliárd forintot költö tt el a tb, vagyis a központi költségvetés 2209 milliárd forint kiadásaihoz viszonyítva azok 45 százalékát. A tb '96. évi hiánya a kisgazda prognózisnak megfelelően alakult. Tehát a tervezett 17,8 milliárd forinttal szemben 68,1 milliárd forint lett. Csak a kormány tervezői tehetségtelenségének és előrelátása teljes hiányának jellemzésére jegyzem meg, hogy ez a deficit is 8 milliárddal nagyobb lett, mint amit a december 10én megjelölt pótköltségvetés elfogadott. Elgondolkodtató, hogy miből adódnak a különb öző számsorok teljes tévedései. Én itt oldalakon át felsoroltam, de sajnos kevés a felsorolásra az idő. De legyen szabad rámutatnom arra, hogy milyen nyilvánvaló csalásokkal akarják a valóságot elkendőzni. Csökkenésről beszélnek, márpedig semmiféle csökken és nincs, hanem időközben 35 milliárd forintot egész egyszerűen mint behajthatatlan követelést kivezettek a nyilvántartásból, és most úgy bűvészkednek ezekkel a nyilvántartásokkal, mintha ezt a 35 milliárdot nem vették volna ki, hanem úgy néz ki, mintha ön ök nagyon jól dolgoznának... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) , s ezért volna 35 milliárddal kevesebb. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt ilyen előterjesztést termé szetesen nem tud elfogadni. Azt ajánlja a kormánynak, hogy mint szégyenletes, olvashatatlan, áttekinthetetlen, elfogadhatatlan előterjesztést vonja nyomban vissza. (Az elnök poharát ismételten megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) Köszönöm megtisztelő figy elmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kis Gyula képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum őt követi majd Pusztai Erzsébet képviselő asszony. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőt ársaim! Nem tudom, hogy gondolkoztake már azon, hogy mi értelme van egy egy évvel ezelőtt befejeződött pénzügyi folyamatról most tárgyalni, hiszen azt a pénzt elköltötték, az a beteg meghalt, az a nyugdíjas megkapta a nyugdíját. Most, egy évvel később egy általán miért foglalkozik a Ház ezzel? Hiszen még Aquinói Szent Tamás is azt mondja, hogy a mindenható Atyaúristen sem tudja megváltoztatni, ami megtörtént. Ennek a mai vitának, a '96. évi társadalombiztosítási költségvetés zárszámadásának csak akkor van é rtelme, ha az 1996os folyamatokból levonható tanulságokat megszívleljük, és nem követjük el ugyanazokat a hibákat, sem a kormány, sem az igen tisztelt Ház, sem az önkormányzatok. Vane esély erre? Sajnos, nekem olyan déja vu élményem van, hogy az Állami S zámvevőszék hét év óta, amióta módomban áll ezeket végigolvasni, minden évben azonos kifogásokat állapít meg és ezeket a kifogásokat, sőt konkrét javaslatokat - hiszen ők javaslatot tesznek az Országgyűlésnek, javaslatot tesznek a kormánynak, a népjóléti t árcának, a társadalombiztosítási önkormányzatoknak - soha nem fogadja meg egyik érintett fél sem, mert ha megfogadná, akkor remélhetően nem kellene évről évre azzal a problémával szembenéznünk, hogy egy társadalombiztosítási költségvetés minden évben nagyo bb hiánnyal zárul a tervezettnél. 1990 óta 9 milliárdról most már 68 milliárdra nőtt ez a hiány.
