Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár:
2891 elgondolások, mi több, fenyegetések hangzanak el általában szélsőségek részéről, akkor úgy go ndolom, nagyon is fontos arra hivatkoznunk, hogy Magyarország és Magyarország élő nemzedéke és ez a parlament nem felejtheti el, hogy a jelenlegi és általunk minden erővel támogatandó békés törekvésekkel szemben vannak ellenirányúak, amelyek, reméljük, sos em fogják veszélybe hozni a hazát, de amelyekkel szemben fel kell készülnünk, aminek legfontosabb történelmi eszközét a NATOhoz való csatlakozásban, annak békés védőernyőjének hazánk fölé való kifeszítésében látjuk. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János ) : A kormány nevében Eörsi Mátyás államtitkár úr kíván válaszolni. DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány osztja az ön nézeteit, hiszen valóban kétségtelen tény, hogy a biztonság és a biztonság tudata, a biztonság érzete nem azonos dolgok. Az előbbi egy objektív helyzet, a második pedig az ehhez kapcsolódó különböző érzelmek. Önnek abban is igaza van, hogy a biztonságérzet elaltatása veszélyes dolog, de azt hiszem, közelmúltbeli tö rténelmünkben a politikai vezetés inkább a biztonságérzet felfokozására tett kísérletet. Én ez idő tájt születtem, de az önök generációja megélte azt, amikor a biztonságérzet belpolitikai célokból való mesterséges túlhajszolása volt az, ami veszélyes helyz etet eredményezett. Amikor a kormány a NATOcsatlakozás mellett érvel, amikor a semlegességgel kapcsolatos érvekkel szemben fogalmazza meg a saját gondolatait, nem tagadja, hogy a NATOtagságnak igen komoly biztonságpolitikai összetevői is vannak. Ugyanakk or a kormány mindig igyekezett arra, hogy amikor a lehetséges veszélyekről szól, akkor se alakítson ki semmifajta ellenségképet a magyar lakosságban. Mert tudjuk, még akkor is, amikor a valós veszélyekre hívjuk fel a figyelmet, fennáll annak a lehetősége, hogy akár a valós veszélyek eltúlzása, akár a nem valós veszélyekkel való riogatás könnyen károkat okozhat a magyar külkapcsolatokban, ami éppenséggel a stabilitásra irányuló törekvéseinkkel lenne ellentétes. Ezért a kormány úgy véli, hogy a NATOcsatlakoz ás, a NATOtagság mellett szóló érvrendszerében a biztonságpolitikai megfontolásoknak együtt kell helyet kapniuk más megfontolásokkal. A kormány ebben a széles érvrendszerben próbálta és próbálja meg az előttünk álló egy hétben is a magyar lakosságot a NAT Ocsatlakozás mellett meggyőzni. Ugyanakkor képviselő úrnak igaza van, hiszen - mint már említettem - valóban vannak biztonságpolitikai megfontolások a NATOtagság mellett. S miközben igaz az a tény, hogy jelenleg Magyarország területi integritását sehonna n nem fenyegeti veszély, ugyanakkor kétségtelen, hogy nem tudjuk megmondani - és senki nem képes megmondani , hogy vajon az előttünk álló időszakban ilyen veszély jelentkezésére vajon kelle számítanunk. Vannak, akiknek határtalan az önbizalmuk, és azt mo ndják, hogy nem kell ilyenre számítani. De nem hiszem, hogy bárki ezek közül megmondta volna mondjuk akár csak nyolckilenc évvel ezelőtt, hogy a volt Jugoszláviában ilyen véres háború fog dúlni, ami a második világháború óta a legnagyobb emberáldozattal j árt, legalábbis Európa területén feltétlenül. Ha ezt nem láthattuk előre, akkor emiatt nem kell hogy rossz lelkiismeretünk legyen, mert ez váratlan volt. De annyiban óvatosságra kell intsen bennünket, hogy nem látjuk, az előttünk álló évtizedekben milyen v eszélyekkel kell számolnunk. Nem olyan régen a média is hírt adott arról, hogy a horvátszerb háborúnak is volt egy olyan momentuma, amikor nem lehetett tudni, hogy ez a háborús összeütközés nem foge Magyarország területére átterjedni. Nem azért, mintha a kár Horvátországnak, akár Szerbiának Magyarországgal szemben lettek volna rossz szándékai, hanem azért, mert Magyarország volt a gyengébb ebben a felállásban, és gondolhatták volna úgy, hogy egy Magyarország területén megvívott katonai konfliktussal egymás sal szemben kerülhetnek jobb helyzetbe. Nyilvánvaló, ha Magyarország akkor már tagja lett volna a NATOnak, akkor semmilyen katonai tervezőasztalon nem merült volna fel ilyen lehetséges katonai verzió terve. Most szerencsénk
