Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János):
2886 mindenki számára a biztonságos és elfogadható megélhetést; biztosítják az emberi jogok szilárd, biztonságot nyújtó érvényesülését; biztosítják, hogy mindenki jogszerűen hozzájuthasson a minőségi oktatáshoz, a fizikai és mentális egészség lehető legmagasabb szintjéhez, az alapvető egészségügyi ellátásokhoz s a többi. A kormányfők jóváh agyták, hogy 1996ra kidolgozzák a szegénység végleges csökkentését és megszüntetését célzó nemzeti politikákat és stratégiákat; különös figyelmet fordítanak a nők, a gyermekek, az öregek, a kiszolgáltatott csoportok szükségleteire és jogaira; biztosítják, hogy a szegények is hozzájuthassanak hitelhez, földhöz s a többi; olyan politikát alakítanak ki, hogy minden ember társadalmi védelemben részesüljön. Idézet a Szociális Szakmai Szövetség gyorsjelentéséből: "A szegénység felszámolásának nemzetközi évtizedé t, évét és napját övező csend azt sugallja, mintha a kormányzat szerint mindez ránk nem vonatkozna." Az a pénzügyi diktatúra, amely négy éve tart, destruktív, a társadalom, az állampolgárok leépülésével jár. Nem számít benne sem család, sem gyerek, sem idő s, sem beteg, sem oktatás, sem innováció, sem jelen, sem jövő. Nem számít benne az ember, csak a bevasalható pénz, az is a bérből és fizetésből élő és a legszegényebb rétegektől, a stabilizáció meghirdetett igéje alatt. A legszegényebb, magát az adózás aló l kivonni nem tudó, ellehetetlenült réteg tartja el a kormányhivatalokat, a luxusfizetésű intézményeket, elsősorban a félmilliós átlagfizetésű bankokat és egyéb pénzintézeteket. Miközben ezeken a munkahelyeken felszabadították a bérkorlátokat, a dolgozók 9 2 százalékánál reálbércsökkentést hajtottak végre, így a béremelkedés 1012 százalékkal az infláció alatt marad. Balkáni színvonalú, csődbe ment bankokba pumpálta az állam azokat a vagyonokat, amelyek töredékéből szociális biztonságot teremthetett volna. A társadalom nagy részének elszegényedése következtében egyre többen a perifériára szorulva kényszerülnek bűnözéssel fenntartani magukat és családjukat. Ezt a jelenséget nevezi a kormány - elnéző mosollyal - megélhetési bűnözésnek. A kormány gazdasági stabi lizációról beszél, holott társadalmi stabilizációra van szükség. Ennek fogalomkörébe tartozik az erkölcsi és a jogi stabilizáció, valamint a szociális biztonság is. Ez ugyanis a legalapvetőbb emberi jogot, az élethez való jogot jelenti. A hajléktalanokat, a fagyoskodókat, az éhezőket, a gyógyszereket kiváltani nem tudó betegeket ma olyan közömbösség veszi körül, melynek alapja a közerkölcsök soha nem tapasztalt romlása. Ennek következménye, hogy a csődbe ment emberek nem tudnak talpra állni. Miközben a korm ány sikerekről beszél, a külföldi sajtó, sőt az általa oly nagyra becsült Világbank a hazánkban gyarapodó szegénységről ír. A pénzügyi destabilizálás jellemzője a forint soha nem tapasztalható romlása a kemény valutákhoz képest. 1995 év vége óta 50 százalé kkal romlott a forint reálértéke. A gazdasági csőd mellett totális erkölcsi csődöt jelentett az, hogy a kormányzat politikájával nem tett meg mindent a spekulációk, a feketegazdaságok, a fantomvállalkozások felszámolására, tehát fedezte azokat. Lehete egy olyan országban gazdasági stabilitás, ahol 60 százalékkal emelkedett a bűncselekmények száma, ahol minden áru lett, és ennélfogva hamisítják is, így a pénzt, olajat, bort, paprikát, igazolványt, útlevelet s a többi? A pénz lett a legdrágább. Hozzájutni so kszor csak uzsorásoknál lehet, havi 2540 százalékos kamatos kamatra, ingatlanfedezet mellett. Lehet ezt gazdasági stabilizációnak tekinteni? A kormány kötelezte magát, hogy a szegénység felszámolására nemzeti cselekvési programot dolgoz ki. Nincs tudomásu nk arról, hogy ez a mai napig elkészült volna. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Akar László államtitkár úr kíván válaszolni.
