Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 10 (320. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényjavaslat, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttesáltalános vitájának folytatása és... - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
2866 Figyelemmel kell lenni a pályázatban írt és elnyert beruházások szükségességére, költségigényére és magára az inflációra is, és amellett még az eltérő sajátosságokra is. Mindezek ellenére a F üggetlen Kisgazdapárt támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a türelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Szólásra következik Puha Sándor képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. DR. PUHA SÁNDOR (SZD SZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy ellenzéki képviselőtársam támogatásáról biztosította a törvény tervezetét, én is ezt fogom elmondani a beszédem során, azonban előtte még egy kicsit bővebben beszélnék a tervezetr ől. Az általános vita vége felé tartunk, és a tervezet kapcsán három téma köré kívánnám csoportosítani a mondanivalómat. Először arról beszélnék, miért fontos ez a törvény, és mi indokolja a módosítását. Másodszor magukról a módosításokról beszélnék, végül pedig reagálni szeretnék néhány - a vitában elhangzott - észrevételre. Kezdjük tehát azzal, miért is fontos ez a törvény. Úgy gondolom, vitathatatlan, hogy az önkormányzatok gazdálkodásában, fejlesztéseik forrásainak megteremtésében alapvető fontosságú a címzett és céltámogatásokról szóló törvény - röviden Cct. , amely szabályozza, mely társadalmilag fontos célokra, fejlesztésekre igényelhetnek az önkormányzatok plusz forrásokat a központi költségvetésből, ezeket a forrásokat milyen rend szerint használha tják fel, és milyen eljárási szabályokat kell követniük. Végül szabályozza azt is, hogy ezen közpénzek felhasználását hogyan lehet ellenőrizni, és hogyan lehet megakadályozni, illetve szankcionálni a célnak meg nem felelő felhasználást. A rendszer 1991 óta működik, és - egyéves átmenet után - '92 óta szabályozza külön törvény a működését. Ez a törvény bebizonyította létjogosultságát, fontosságát. E rendszer keretei között - az általa szabályozott források felhasználásával - valósítottak m eg az önkormányzatok társadalmilag fontos fejlesztéseket, rekonstrukciókat. Miniszter úr expozéjában már kitért arra, milyen nagyságrendűek ezek a fejlesztések, és az előttem szóló képviselőtársam is említette ezeket a számokat. Az önkormányzatok '9197 kö zötti összes kiadásainak mintegy 1617 százaléka volt felhalmozási és tőkejellegű kiadás, mintegy 830 milliárd forint értékben. Ebből a 482 milliárd forintot meghaladta a címzett és céltámogatással megvalósult beruházás, melynek több mint a fele - 262 mill iárd forint - származott ebből a támogatási formából. Ezek a beruházások szinte a teljes önkormányzati kört lefedték, és szinte az ország minden lakosát érintették. A kereken 3160 önkormányzatból 2700nál is többet érintettek, ahol a lakosságnak több mint 96 százaléka él. Itt kell elmondanom azt is, hogy a címzett és céltámogatásokon, valamint az önkormányzati saját erőn kívül ezek a beruházások jelentős további támogatást is kaptak más központi forrásokból, a Központi Környezetvédelmi Alapból, Vízügyi Alap ból, Területfejlesztési Alapból s a többi. Minden hozzászóló hangsúlyozta is a törvény fontosságát, és azt hiszem, ebben mindannyian egyetértünk. Miért indokolt mégis a törvény módosítása? Egyrészt technikai okok miatt, ugyanis időközben új törvények szüle ttek, amelyekhez hozzá kell igazítanunk ennek a törvénynek a szabályrendszerét is. Ilyenek például a közbeszerzési törvény vagy a területfejlesztési törvény, és ennek kapcsán a területfejlesztési tanácsok megalakulása vagy az államháztartási reform kapcsán bekövetkezett változások, így az ÁFI, az Állami Fejlesztési Intézet megszűnése, a Magyar Államkincstár megalakulása és a BM előirányzatkezelői feladatai. Másrészt az eddigi tapasztalatok is indokoltak változtatásokat. Erről bővebben azonban beszédem máso dik részében beszélnék. Indokolja továbbá a változtatást az is, hogy helyes a célokat időnként áttekinteni és esetleg újrarangsorolni. Ilyen újragondolás során került ki korábban például a közkifolyós ivóvíz, az ivóvízbázisfejlesztés, más ivóvízzel kapcso latos feladatok, az oktatás
