Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 10 (320. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
2859 Nevezetesen arról van szó, azt szeretnénk elérni, hogy a me zőgazdasági célú öntözővíz, valamint a halászati célú víz esetében a vízkészleti járulékot ne kelljen megfizetni a felhasználóknak. Nyilvánvaló, hogy ez bevételkiesést jelent. De ugyanakkor a másik lábát is próbáljuk megteremteni ennek a megoldásnak, mégpe dig olyan formában, hogy abban az esetben, ha valaki engedélyköteles tevékenység nélkül folytatja a vízfelhasználást, ebben az esetben a törvényjavaslatban szereplő 6,80 forint/köbméter kvázi büntetési vízkészleti járulékot 10,80 forintra kívánjuk megemeln i. Ez biztosítaná megítélésünk szerint nemcsak a nullszaldót az adott szituációban, hanem pluszbevételt is jelentene a vízügyi bevételek szempontjából. Ez volna az egyik oldala ennek a dolognak. A másik oldala az, hogy nagyon sok esetben vízjogi engedély n élkül használják föl az öntözővizet. Megtörténik az a gyakorlatban, hogy - tételezzük föl - van egy 2 vagy 3 kilométer hosszú csatorna, amelyből öntöznek, és vízjogi engedéllyel rendelkezik a csatorna elején és a csatorna végén földterülettel bíró termelő. A két vízjogi engedéllyel rendelkező között lévő termelők vízjogi engedély nélkül, kvázi feketén öntöznek a területükön. Mi azt szeretnénk elérni, ezáltal ösztönzést kapjon, hogy igenis átlátható módon, engedéllyel rendelkező és engedélyt kérő emberek leg yenek azok, akik az öntözővizet szeretnék felhasználni. Tehát gyakorlatilag egy nevelő célú, az átlátható gazdaság felé elmozduló megoldást javasolnánk. Kérem azt a kormányzat képviselőjétől, hogy amennyiben csatlakozó módosító indítványunkat tudja támogat ni, akkor esetleg szíveskedjék jelezni, és kérem képviselőtársaimat is arra, hogy módosító indítványunkat támogassák majd a szavazás során. A másik kérdés szintén a mezőgazdasággal összefüggő, nevezetesen a termálvíz kérdése. Tudjuk azt, hogy az elmúlt évt izedek során kormányprogram intézkedett arról, hogy nagyon jelentős állami pénzeszközökkel termálvízhasznosítást indítottak el nemcsak jóléti és egyéb vonatkozásban, hanem mezőgazdasági vonatkozásban is. Az országban olyan szerencsés helyzetben vagyunk, h ogy körülbelül 1100 termálkút van Magyarországon, amit 1867 óta fúrtak folyamatosan. Ezeknek a termálkutaknak durván egyötöde, 210 termálkút az, ami mezőgazdasági hasznosítású. Ezeknek a termálkutaknak a vizével azonban nemcsak öröm, hanem probléma is adód ik. Két probléma is adódik. Az egyik az, hogy ez a termálvízkincs véges. Tehát ennek a víznek a visszapótlása mindenféleképpen szükségeltetik. A másik kérdés, hogy nagyon sokfajta termálvíz van, és jó néhány olyan termálkút van, amelynek vize környezetszen nyező. Nagyon helyesen a környezetvédelmi törvényben, de az 1984ből származó kormányrendeletben is ezeknek a problémáknak a kezelésére nagyon szigorú szankcionálást írnak elő, és valóban a környezetet védeni kell. Valóban a vizet pótolni kell, visszapótol ni kell, mégpedig visszasajtolással. De amikor az örömről beszélünk, hogy Magyarország olyan geológiai körülmények között terül el, ahol viszonylag könnyen nyerhető nagyon magas hőfokú termálvíz, van egy kis üröm is, mert olyan geológiai adottságaink vanna k, amely geológiai adottságok azt teszik csak lehetővé, hogy nagyon nehezen lehet visszasajtolni a termálcsurgalékot, illetve az elhasznált termálvizet, mert azok a kutak, amelyeket nagyon drága pénzért fúrnak meg, általában csak néhány évig képesek üzemel ni, és fokozatosan emelkedik, szinte hatványozott módon a szükséges barnyomása ahhoz, hogy ezt a kutat művelni tudják. Ebből is következik, hogy azok a termelők, elsősorban mezőgazdasági termelők, akik különböző zöldségtermeszté st, hajtatott zöldségtermesztést végeznek, de állattenyésztés vonatkozásában is használják a termálvizet, nagyon nehezen birkóznak meg azokkal a feladatokkal, amit ennek a problémának a kezelése számukra előírna. (18.00) Ugyanakkor tudjuk azt, hogy a mezőg azdasági termelés haszonrátája nagyon sokféle, de általában meglehetősen alacsony, és ebből az alacsony haszonrátából olyan tetemes költségeket
