Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - Az Országgyűlés következő ülésének összehívása
2826 Tisztelt Elnök Úr! Miniszte r Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági társaságokról szóló törvény tervezete több helyen tartalmaz indokolt korlátozást, azonban véleményünk szerint van néhány olyan terület is, ahol ez a korlátozás indokolatlan. Ilyennek tekintjük például a 179. § ( 2) bekezdését, amely kimondja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságnak csak névre szóló részvénye lehet, azaz bemutatóra szóló részvényt nem birtokolhat. Meggyőződésünk szerint ez indokolatlan korlátozás, méghozzá azért, mert a névre szóló részvények ke zelése sokkal nehézkesebb, mint a bemutatóra szóló részvényeké. Másrészt úgy tapasztaljuk, illetve az előterjesztő által elmondottak szerint is azt kellett megállapítanunk, hogy a nemzetközi gyakorlatban is rendkívül ritka a bemutatóra szóló részvények ily en mértékű korlátozása. Európában alig van egykét olyan ország, ahol ilyen mértékben korlátoznák a bemutatóra szóló részvények kibocsátását. Ezenkívül nagyon kedvezőtlennek tartjuk azt, hogy ez az elképzelés visszamenőleges hatályú, hiszen már tavaly az é rtékpapírtörvény is elrendelte a zártkörűen működő részvénytársaságoknál a bemutató részvények névre szóló részvénnyé történő átalakítását. Nem tekintjük ezt tehát folyamatos gyakorlatnak, hiszen 1988tól napjainkig a részvénytársaságok többsége tartalmila g zártkörű módon jött létre, ezért nagyon szerencsétlennek tartjuk, hogy a részvénytársaságoknak nem a kisebbségét, hanem a többségét, körülbelül 9095 százalékát kényszerítjük arra, hogy a bemutatóra szóló részvényét névre szóló részvénnyé alakítsa át. Ez zel kapcsolatban a 46. ajánlás szerint több képviselőtársammal beadtunk módosító javaslatot, és javasoljuk, hogy ezt a korlátozást oldjuk fel, és ennek megfelelően az értékpapírokról szóló törvényt is módosítsuk. A másik korlátozás, amit nem tartunk indoko ltnak, a dematerializált részvény visszaalakítási lehetőségének a megszüntetése. Gyakorlatilag már az értékpapírtörvény is kimondta ezt a rendelkezést az értékpapírokra vonatkozóan általában. Most a gazdasági társaságokról szóló törvény 193. § (2) bekezdés e ezt a részvényekre vonatkozóan állapítja meg. Nem tudunk olyan érvet elfogadni, ami azt erősítené, hogy ne lehetne a dematerializált részvényt névre szóló részvénnyé visszaalakítani. Meggyőződésünk szerint ezek a részvények az értékpapíroknak egy speciál is formájaként kezelhetők. Egyetértünk azzal, hogy azokon az értékpapírokon, amelyek meghatározott időre vannak kibocsátva, valóban ne lehessen ezt a visszaalakítást megtenni, de a részvények esetében ezt nehezen tudjuk elképzelni. Hiszen egy részvénytársa ság - az elképzelések szerint - hosszabb időre alakul, és ha egyszer úgy döntöttek, hogy a kinyomtatott részvényeiket átalakítják dematerializált részvénnyé, akkor nem tudjuk azt elképzelni, hogy miért kellene a visszaalakítást korlátozni, ha a részvényese k ezt valójában szeretnék végrehajtani. Esetükben ez olyan mértékű korlátozást jelenthet, hogy csak akkor tudnának ennek az elképzelésüknek érvényt szerezni, ha a részvénytársaságot végelszámolással vagy felszámolással megszüntetnék. Nem hisszük, hogy a tö rvényalkotónak ez valóságos szándéka, ezért javasoljuk, hogy ezt a visszaalakítást tegyük lehetővé, és ennek megfelelően módosítsuk az értékpapírokról szóló törvényt is oly módon, hogy a részvények esetében kivételt tegyen ez alól. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy több képviselőtársunk nem kíván szólni, a vita e szakaszát lezárom. Az utolsó vitaszakaszt nyitom meg az ajánlás 5969. pontjai alapján. (Nincs jelentkező.) Mivel senki nem kíván szólni, a vita e szakaszát lezárom, val amint az egész részletes vitát. Vastagh Pál igazságügyminiszter úr pedig, feltételezem, nem most kíván a vitában elhangzottakra válaszolni (Dr. Vastagh Pál: Így van!) , hanem a szavazást megelőzően, amelyre jövő heti ülésünkön kerül sor. Az Országgyűlés következő ülésének összehívása
