Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről rendelkező 1984. évi 2. s... - SZABÓ MIKLÓS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
2814 Megadom a szót Szabó Miklós képviselő úrnak, SZDSZ. SZABÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége is támogatja a taposóaknák teljes betiltására vonatkozó törvényjavaslatot. Az úgynevezett gyalogsági akna, taposóakna a második világháború szomorú öröksége, ezt a fegyverfajtát akkor dolgozták ki. Bizonyos fokig az igazolta hosszú ideig a katonai gondolkozásban, hogy jellegzetesen védekező fegyver; ellenséges támadás elhárítását akadályozza. Ugyanakkor nagyon hamar a háború után bebizonyosodott róla, hogy ellenőrizhetetlen, kezelhetetl en fegyvertípus, senki sem tudja, hogy hol raktak le aknákat, utána rövid ideig tart - történetileg legalábbis - az idő, amíg szükség van rá, utána pedig évtizedekig veszélyezteti a polgári lakosságot. Ehhez képest a hatékonysága a mai technikai fejlődés m ellett egyre kisebb. Az utolsó évtizedekben a taposóakna a kis háborúk, a helyi háborúk fegyverévé vált. Ha Magyarország lemond ezen fegyver alkalmazásáról, politikailag azt is kifejezésre juttatja, hogy nem tekinti magát egy helyi háború potenciális része sének. A NATOhoz csatlakozás valószínűleg a magyar határt megszűnő, végleg nem veszélyeztetett határrá teszi, amelyet nem kell aknazárral védeni. Itt egy mondatban azt is meg kell említeni, hogy politikailag is rossz emlék fűződik ahhoz a néhány esztendőh öz, amikor aknazár védte a "védelmet", a magyar lakosságot a bizonyos többi országoktól. Ettől a múlttól is egy kicsit búcsút veszünk akkor, amikor az aknáktól megszabadítjuk az országot. Megszüntetjük a veszélyeztetettség tudatát, és megszabadulunk egy fe gyvertől - amelyet rendkívül nehéz telepítése után ellenőrizni, számon tartani, korlátozni, nyilvántartani , az ilyen értelemben a lakosságot kockáztató veszélyes fegyvertípustól. A magyar javaslat jelentősége az, hogy nem csupán magának a fegyvernek a te lepítését tiltja, hanem az ezzel kapcsolatos kutatásokat is. Ez továbblépés a nemzetközi folyamatban, ami remélhetőleg elvezet ezen fegyvertípus végleges megszűnéséhez és kihalásához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) (19.50) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Keleti György honvédelmi miniszter úrnak. KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magam részéről is támogatom ezt a javaslatot. Egy dologgal szeretném az eddigi hozzászólásokat kiegészíteni, nevezetesen azzal, hogy eze n aknák felszedésében és megsemmisítésében a Magyar Honvédségnek kiemelkedő szerepe van, és szeretném, ha itt a vita során megemlékeznénk azokról a tűzszerészekről, akik az elmúlt években is ezt a tevékenységet folytatták, és konkrét példaként azokról a ka tonákról, akik az IFOR, illetve SFORalakulat keretén belül az elmúlt két esztendőben mintegy tízezer négyzetméter terület aknamentesítését hajtották végre. Vagyis ez a határozat, amely a tiltást fogja elrendelni, ugyanakkor egy feladatot fog róni a Magya r Honvédségre, és szeretném, ha a tisztelt Ház tudná, hogy ezek a katonák becsülettel és tisztességgel végzik ezt a veszélyt is jelentő munkát, és ha ez a jegyzőkönyvben szerepelne, akkor valószínűleg ezeknek a tiszthelyetteseknek, tiszteknek méltó elismer ést jelentene. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy több képviselőtársam nem jelentkezett hozzászólásra, megkérdezem Eörsi Mátyás államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni. (Dr. Eörsi Mátyás jelzésér e:) Kíván, de nem most. Az általános vitát lezárom, részletes vitára bocsátására jövő heti ülésünkön kerül sor.
