Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről rendelkező 1984. évi 2. s... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KATONA TAMÁS (MDNP):
2812 A közvetlen biztonsági környezetünket és az európai folyamatokat tágabb ért elemben érintő elemzések arra engednek következtetni, hogy a gyalogsági aknák teljes betiltását megcélzó mozgalom egyre terebélyesedik, folyamatosan növekszik. Az európai államok túlnyomó többsége elkötelezte magát e folyamat mellett. Borisz Jelcin orosz e lnök nemrégiben jelentette be, hogy Oroszország is csatlakozik az egyezményhez, és osztja a teljes betiltás elvét. Az a tény, hogy közel 70 országban 110 millió lerakott aknát tartanak számon, és ugyanennyi a raktáron levők száma hogy évente több mint 10 m illió aknát gyártanak, amelynek egyötödét le is rakják, de ugyanakkor ezzel egyidőben csak százezer aknát szednek fel hogy a közismerten olcsó aknák felszedése darabonként 300 usque 1000 dollárnyi pénzbe vagy munkába kerül és mindenekelőtt az a rettenet, h ogy az áldozatok több mint 90 százaléka védtelen polgári személy, el kellett hogy vezessen ahhoz az Oslóban közelmúltban véglegesített új egyezményhez, amelyet reményeink szerint nagyszámú ország magas rangú képviselői - köztük hazánk - fognak december 3á n Ottawában aláírni, amely a gyalogsági aknák használatának, raktározásának, gyártásának és továbbadásának betiltásáról, illetve azok megsemmisítéséről szól. A benyújtott törvényjavaslat, az abban lefektetett kötelezettségvállalások, a korábbiak megerősíté se, valamint újak vállalása és kiterjesztése jól időzített, előremutató és más országok számára is követendő példaként fog megjelenni mind a hazai, mind pedig a nemzetközi közvélemény előtt. A megerősítésre váró dokumentumokban precíz megfogalmazást nyer a gyalogsági akna fogalomköre, egyértelműbbek és szigorúbbak a korlátozások, és kiterjednek a használat mellett azok forgalmazására, raktározására és gyártására is. Meg kell szervezni és végre kell hajtani az aknák megsemmisítését, amely egyébként nullszald ós eredménnyel is megvalósítható, és személyes véleményem szerint a fejlesztési moratóriumot fel kell hogy váltsa a teljes tilalom, amelyre vonatkozóan személyesen kívánok módosító javaslattal élni. A honvédelmi bizottság széles körű, s a kérdés mindkét ol dalát, az antihumánus pusztító eszközt, illetve olcsó katonai védelmi eszközt érintő vita után 13 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak nyilvánította a törvényjavaslatot. Ezen túlmenően a bizottság úgy vélekedett, hogy a törv ényjavaslat részletes vitájára, amelyen a minden bizonnyal benyújtásra kerülő módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor, meghívja a honvéd vezérkar szakértő képviselőit is. A részletes vita alkalmas lesz arra, hogy még tovább pontosítsa és teljes szaks zerűséggel alátámassza a gyalogsági akna betiltásával kapcsolatos kérdéskör minden elemét, a törvényjavaslatban is kifejezésre jutó szándékot, a módosító javaslatokat és a honvédelmi bizottság véleményét. Mindezek alapján a honvédelmi bizottság, valamint a magam nevében a törvényjavaslatot támogatom, és azt az Országgyűlésnek kellő vita után elfogadásra ajánlom. Köszönöm szíves figyelmüket. (19.40) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Egy képviselőtársunk jelezte írásban előre hozzászólási szándék át, de nem tartózkodik a teremben. Kérem képviselőtársaimat, jelezzék, hogy ki kíván hozzászólni. Megadom a szót Katona Tamás képviselő úrnak, MDNP. DR. KATONA TAMÁS (MDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Bár akár név szerint is megszólíthatnám képviselőtársaimat, nem volna hosszú a lista. Ez a küzdelem a gyalogsági aknák betiltásáért elég hosszú ideje folyik. Az ilyen küzdelmeknek rendszerint van egy olyan pontja, amikor hirtelen átfordul, hirtelen átbillen a dolog, amikor valami, aminek a szükségességét vagy a me goldhatóságát nem látjuk tisztán, hirtelen elképzelhetővé válik. Úgy érzem, az az igen hatásos munka, amit a magyar küldöttség az Interparlamentáris Unió 1996os pekingi ülésén végrehajtott - tehát az, hogy ez lett a fő napirendi pont, ebben a 12 plusz cso portban igen jelentős szerepet játszott a kis létszámú magyar küldöttség,
