Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - Az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Áder János): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2804 Az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltsé gvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala . Az előterjesztést T/4834. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/4834/16., 18. és 20. számokon kapták kézhez az Országgyűlés tagjai. Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Egészségbiztosítási Alap '97. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat vitája és a benyújtott képvisel ői módosító indítványok egy sor tekintetben megerősítették az állami számvevőszéki jelentésben foglalt ajánlásokat és az előterjesztő által az októberi kincstári információk alapján készített értékelést. Az így kialakult közel egységes álláspont alapján a képviselői, illetve a bizottsági módosító indítványok túlnyomó többségét a kormány támogatni tudja. Így az előterjesztő egyetért azzal, hogy a gyógyítómegelőző ellátás területén valamennyi egészségügyi intézményre kiterjedjen a szervezetátalakítás, - éssz erűsítés esetén szükséges végkielégítések átvállalása. A szakmai programok folytatása és az ellátás színvonalának javítása érdekében támogatjuk a különkeretes gyógyszerelőirányzatok felemelését és az új szabályozási megoldásra irányuló javaslatokat. A kép viselői indítványokban szereplő, a behajtási, végrehajtási tevékenységet érintő felvetések jellemzően új törvényi szabályozás nélkül is megvalósíthatók. A leglényegesebb elmozdulás azt jelenti, hogy támogatjuk a bevételi előirányzatok mérséklését, s a várh atónak megfelelően a gyógyszertámogatási előirányzat növelését. A bevételi előirányzat megállapítása az év utolsó negyedévében, ahogy azt az expozéban jeleztem, már nem igazán döntési kérdés. A benyújtás óta eltelt időszak fejleményei ezen a területen egy re inkább a pesszimista bevételi prognózist igazolják. Úgy tűnik, az egészségügyi hozzájárulás területén sem lehetett a foglalkoztatottsággal arányos fizetési fegyelmet elérni. Ez a bevételi elem is a járulék bevételéhez hasonló arányban szedhető be. Megje gyzem, hogy a munkáltatói helyszínellenőrzést elősegítő kormányrendelet szeptemberben lépett hatályba, aminek hatása csak a későbbiekben jelentkezhet. A hónapról hónapra növekvő egészségügyi hozzájárulási bevétel azt is igazolja, hogy a lemaradás döntően á tmeneti jellegű, az új fizetési kötelezettség fokozatos ismertté válásával, társadalmi elfogadtatásával és a beszedési mechanizmus sajátosságaival függ össze, illetve a tisztánlátást nehezítik a kezdeti, a befizetések megoszlásával kapcsolatos könyvelési p ontatlanságok is. A mai prognózisok azt jelzik, hogy a központi költségvetés kedvező pozíciója ellensúlyozni tudja a pótköltségvetésben most elfogadásra javasolt 40,6 milliárd forintos hiányt, azaz az államháztartás egészének hiá nya a tervezettet így sem haladja meg. A képviselői módosító indítványok közül kettő nem kapott kormánytámogatást.
