Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a külügyminiszterhez - "Csúcs ez a magyar!" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
2753 Az SZDSZ szónoka - aki korábban az ön államtitkára volt - ugyanerre reagálva, a több részt vevős találkozót összezavarta azzal, hogy akkor az nyilván ünnepélyes, és egy ilyen ünnepélyes találkozóval szemben a munkatalálkozók fontosságát emelte ki, melyeket viszont csak kétoldalú megbeszéléseknek tud elképzelni. És mivel kétoldalú találkozók amúg y is előfordulnak, így nyilván nem kell semmit sem tenni azon túl, ami már megvan. Az, hogy szándékos félreértéssel nemzeti minimumnak nyilvánította a kormányfelfogást, csak rávilágít egy zavart keltő szándékra, hiszen minimumnak minimum, de hogyan lehet n emzetinek nevezni azt a politikát, aminek nincs egyeztetett alapja? Mivel a nyár folyamán az ügyben nem történt előrelépés, október 8án többpárti - MDF, Fidesz, kisgazdapárti - kezdeményezéssel országgyűlési határozati javaslatot terjesztettünk be, a magy arországi és szomszédságbeli magyar pártok közös tanácskozásának rendszeres biztosítására. A miniszter úr viszont a kormányközi vegyes bizottság ülése kapcsán tett romániai útján úgy nyilatkozott a sajtó szerint, hogy nem időszerű a magyar csúcs folytatása . Ez diplomáciai nyelven azt jelentené, hogy: nem kell, nem akarom. Mindezek alapján kérdezném: mi a kormány álláspontja a javasolt egyeztető megbeszélések folytatása ügyében? Miniszter Úr! Várom a válaszát. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóró di Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Kovács László külügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az 1996 nyarán lezajlott, úgynevezett magyarmagyar csúcso t és az ott elfogadásra kerülő dokumentumot indokolta az, hogy akkortájt Magyarország euroatlanti integrációja egy új, egy konkrét szakaszba lépett, és emlékezetes, hogy ezzel összefüggésben megjelentek bizonyos aggodalmak a határontúli magyarság körében. Az ellenzéki pártok részéről megfogalmazódott Magyarországon, és a koalíció soraiban is teljesen jogosan vetődött fel, hogy vajon ez az új helyzet nem teremte valamiféle kedvezőtlen helyzetet, nem okoze kedvezőtlen hatásokat Magyarország és a határontúl i magyarság viszonyában. Nagyon fontos volt akkor, hogy megfogalmazzuk euroatlanti integrációnk, a jószomszédi kapcsolatok és a határon túli magyarság támogatása mint a magyar külpolitika immár két ciklus óta folyamatos prioritásainak összhangját ebben az új, konkrét helyzetben. Ez egy egyszeri történelmi helyzet volt, ami akkor indokolta a magyarmagyar csúcs megtartását és a közös dokumentum elfogadását. A dokumentum megerősítette, hogy a három külpolitikai fő irány között semmiféle ellentmondás, ellenté t nincs, ezek szoros összhangban vannak, és szoros összhangban valósíthatók meg, érhetők el; megerősítette, hogy a határon túli magyarságnak is érdeke Magyarország mielőbbi euroatlanti integrációja; megerősítette a közös dokumentum, hogy Magyarország és a határon túli magyarság érdeke Magyarország szomszédainak mielőbbi euroatlanti integrációja, természetesen oly módon, hogy ezek az országok teljesítik a csatlakozási feltételeket. Emlékezetes az is, hogy a magyarmagyar csúcs után nem kis feszültséget, ne m kevés félreértést okozott, hogy egyes ellenzéki politikusok, illetve egyes határon túli magyar politikusok olyasmiket is belemagyaráztak a magyarmagyar csúcs záródokumentumába, amik abból nem következnek, nemcsak hogy nincsenek benne, de nem is következ nek. Nem kis erőfeszítésébe tellett a magyar külpolitikának, míg ezeket a félreértéseket - amelyekre természetesen egyes szomszédaink nacionalista körei is ráépültek - el tudta oszlatni. Figyelembe véve, hogy most nincs új helyzet, figyelembe véve, hogy a magyarmagyar csúcs záródokumentumában foglaltak változatlanul és maradéktalanul érvényesek, figyelembe véve, hogy az RMDSZ kormányra kerülése következtében nagymértékben különbözővé váltak a határon túli magyarság szervezeteinek, pártjainak konkrét feltét elei, a kormány nem tartja szükségesnek egy ilyesfajta új, demonstratív, valamiféle közös álláspontot megfogalmazó magyarmagyar csúcs
