Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
2734 törvény megalkotása szükséges és időszerűe, akkor azt kell mondani, hogy igen, szükséges és időszerű. Ha azt a kérdést tesszük fel: egyet lehete érteni azzal, hogy egy külön törvény kívánja védeni a fogyasztók érdekeit, akkor, bár számos ország létezik, ahol elszórt jogszabályokban történik meg a fogyasztóvédelem, és nincs egy külön fogyasztóvédelmi törvény, mégis azt kell mondani, hogy igen, ezzel egyet lehet érteni. Különösen akkor lehet egyetérteni, ha tudjuk azt is - és ezt számos vizsgálat erősítette meg , hogy a megkérdezett embereknek jelentős többsége elégedetlen az általa vásárolt termékkel, illetve a kapott szolgáltatással, és aztán ha megkérdezik tőlük: jó, rendben van, elégedetlen, de próbáltae vala milyen módon érvényesíteni a jogait, próbálte valamilyen módon tenni annak érdekében, hogy ez az elégedetlenség legközelebb ne következzen be, kiderül, hogy ez csak egy elenyésző hányad. (12.30) Ez is mutatja azt, hogy a fogyasztóvédelem területén bizony rengeteg tennivalónk van még. De aztán azt a kérdést is fel kell tenni, hogy a Magyar Demokrata Néppárt jónak tartjae a fogyasztóvédelmi törvényjavaslatot. És akkor a legnagyobb sajnálatomra azt kell mondanom, hogy nem. De ha azt mondtam, hogy nem, akkor természetszerűleg azt is meg kell mondani, hogy miért nem. A Magyar Demokrata Néppártnak - ha sommásan akarom kifejezni magam - az a véleménye erről a javaslatról, hogy a jó szándéka ellenére egyenetlen színvonalú, nincs összhangban a többi fogyasztóvédelm i szabályt is tartalmazó törvénnyel, nehezen értelmezhető rendelkezéseket tartalmaz, és azt mutatja, hogy a kormány részéről már megint hiányzott valamiféle előrelátás - erre majd ki fogok térni a későbbiekben , és azt is kell mondanom, hogy sajnos, nem v édi meg kellőképpen a fogyasztót. Melyek most már azok a konkrét észrevételek, amelyekkel a Néppárt előbb elmondott sommás véleményét igazolni tudom? A teljesség igénye nélkül - kezdeném: a 2. § értelmező rendelkezéseket tartalmaz, fogalmakat határoz meg. Azt mondja - például a g) pontjában , hogy a forgalmazó egyfajta gazdálkodó szervezet. Egyetlenegy szót sem szól azonban arról, hogy mit ért azon a fogalmon, hogy gazdálkodó szervezet. Aki a Ptk.t ismeri, ilyenkor rögtön arra gondol, hogy a Ptk.ban a 68 5. §ban nyilván ott van a gazdálkodó szervezet fogalma, és értelemszerű, hogy ennek a javaslatnak is, lévén hogy - bár maga a törvényjavaslat nem mondja ki - valahol mégiscsak mögöttes jogszabálya a Ptk., hát nyilván azt. De úgy gondolom, hogy azért nem é rtheti azt, mert később egy másik szabályban - akkor, amikor a hozzátartozó fogalmát határozza meg, arról szól , kifejezetten utal a Ptk.ra, ugyanarra a 685. §ra, tehát ott nyilvánvaló, hogy arra a fogalomra gondol. Ha itt nem mond semmit, akkor, őszint én szólva, nem tudom, hogy mire gondol. Azt lehet csinálni, hogy kimondom, hogy egy törvény háttérjogszabálya egy másik törvény, és ahol nincs eltérő rendelkezés, akkor ott a fogalmak automatikusan belépnek. De azt csinálni, hogy nem mondom ki, hogy az a h áttérszabály, átveszem a fogalmait, aztán egyszer megmondom, hogy ez az a fogalom, egyszer meg nem, azt egészen biztosan nem lehet megcsinálni, mert az csak bizonytalanságot fog okozni. Aztán itt a h) pont. A törvény a h) pontban meghatározza azt, hogy ki a gyártó. De más hasonló típusú törvénnyel ellentétben nem mondja meg azt - ilyen például a termékfelelősségről szóló törvény , hogy ha nem állapítható meg, hogy ki a gyártó - mert ilyen helyzet is van ,- akkor vajon kit kell gyártónak tekinteni. Csak ötl etként mondom, hogy a termékfelelősségről szóló törvényben olyankor a forgalmazót tekintik annak, merthogy valakinek felelni kell, valakinek helyt kell állnia, tehát jó, ha ezeket a dolgokat tisztába tesszük, mert különben nem tudjuk kellőképpen védeni a f ogyasztót. A második fejezettel rengeteg probléma van. Itt a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelméről, tehát egy rendkívül fontos részről van szó. Mi az alapvető probléma ezzel a fejezettel? Csak a fontosabbakat mondom. Egy: nem vonatk ozik a szolgáltatásokra. Pedig a szolgáltatások körében is lehet a fogyasztókat veszélyeztetni; Nahimi Péter elég életszerű példákat mondott el erre vonatkozóan. A 4. § (3) bekezdése azt mondja, hogy "a gyártó köteles a fogyasztót
