Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
2678 munkaképességűeket kell alkalmazni, ennek elmulasztása esetén rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni, melynek mértéke 1998ban 11 ezer forint lesz az Érdekegyeztető Tanács megállapodása alapján. S hogy mennyire ösztönző ez a mérték? Úgy gondolom, hogy ez önmagában nem lehet eredményes. Azt is elismerem természetesen, hogy nem lehet túlterhelni indokolatlanul a munkáltatókat, és további kedvezmén yekkel kell érdekeltté tenni őket a rehabilitációs munkahelyek kialakításában, fenntartásában. Adókedvezmények, eszközbeszerzési támogatás és egyéb támogatási formák együttes alkalmazásával lehet a munkáltatókat érdekeltté tenni abban, hogy megváltozott mu nkaképességűeknek a társadalom egésze szempontjából fontos foglalkoztatását vállalják. A Munkaerőpiaci Alap Rehabilitációs Alaprésze lehetővé teszi a közalapítványok támogatását, amelyek vállalják a foglalkoztatási rehabilitációs átképzést, a munkaközvet ítést, tartós foglalkoztatást. Fontosnak tartanám a kört szélesíteni, s egyéb civil szervezeteknek is lehetővé tenni a pályázást e tevékenységre az alap központi részéből. Ezt indokolja a most parlament előtt lévő, közhasznú szervezetekről szóló törvény és az ezzel való összhang megteremtése. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat többéves gondot kezel azzal, hogy a nonprofit szervezeteket beemeli a foglalkoztatás hivatalos intézményrendszerébe. A civil szervezetek jelentőségét a munkaerőpiaci problé mák kezelésében helyesen ismerik fel a munkaügyi központok, s mintegy a jó együttműködés szentesítéseként fogható fel a törvényi szintű megjelenés. Ismerjük el, az e területen működő civil szervezetek hiányt pótolnak, olyan munkanélkülieket is elérnek és t erelnek vissza a munka világába, akiket az intézményrendszer rugalmatlansága miatt képtelen megszólítani. Az alapítványok, egyesületek személyességükkel humánusabban közelítik és oldják meg sorstársaik elhelyezkedési gondjait, életproblémáit. Bízom abban, hogy a törvény életbe lépése után az e területen működő közhasznú szervezetek a tevékenységüket megszilárdíthatják, kiegyensúlyozottabbá és kiszámíthatóbbá teszik. A módosítás (6) bekezdéséhez szeretnék néhány rövid megjegyzést tenni. A foglalkoztatás növe lése egyik leghatékonyabb eszközének tartom az új munkahelyek teremtését. Ennek támogatására többféle forma létezik már jelenleg is. A gazdaság élénkülésével, a növekedéssel együtt jár a nagyszámú munkahelyteremtés, a zöldmezős beruházás, melynek támogatá sával magam is egyetértek. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű keleti régió képviselőjeként sokallom a legkevesebb 300 főt, hisz ez valóban a multinacionális cégek terjeszkedésének kedvez. Ugyanakkor a tőkeerős hazai vállalkozókat is ösztönözhetné a javaslat a létszámhatár mérséklésével. Módosítást teszünk abban az irányban is, hogy a kedvezmény elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben érvényesülhessen. Befejezésül, tisztelt képviselőtársaim, azokról a módosításokról szólnék, melyek a Munkaerőpiaci Alap tör vényes működésének garanciáit erősítik, az alap pénzeszközeinek védelmét szolgálják. Az egyik ilyen módosítás a rehabilitációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatos. A foglalkoztatási törvény értelmében a munkaadók által befizetett munkaadói és munkavállaló i járulékot az állami adóhatóság utalja folyamatosan a Munkaerőpiaci Alap javára. Az APEH a járulék bevallásáról és befizetésének teljesítéséről negyedévenként, az ellenőrzés tapasztalatairól félévenként tájékoztatja a Munkaügyi Minisztériumot. A törvénym ódosítás megteremti annak a lehetőséget, hogy a járulékokhoz hasonlóan az illetékes adóhatóság a rehabilitációs hozzájárulást is folyamatosan utalja át az alap javára, és adjon tájékoztatást a minisztérium részére a teljesítésről, valamint az ellenőrzések tapasztalatairól. A módosítás a megyei munkaügyi központoknak az alap pénzeszközei felhasználására vonatkozó hatósági ellenőrzési jogkörét bővíti, felhatalmazza a munkaügyi központ központi szervezeti egységét arra, hogy a Munkaerőpiaci Alap valamennyi al aprészéből fizetett támogatással kapcsolatban ellenőrzési tevékenységet folytasson. A törvényjavaslat tartalmazza a behajthatatlan követelések fajtáit, a törlésre vonatkozó eljárást. A szabályozásnak ezt a módját azért is tartom támogathatónak, m ert a beépített garanciák mellett
